Mozgásban a globális agrárpiacok
Kelet és nyugat gazdasági versenyében soha nem látott fordulat következett be. A keleti blokk (BRICS országok) immár nagyobb arányt képvisel a világ GDP-jében, mint a G7 országai. Csak emlékeztetőül: a BRICS tagjai Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, Egysült Arab Emírségek, de a múlt havi kazanyi ülésükön további 13 ország partnerországként vett részt. A G7-országok: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a globális GDP mintegy 30 százalékát adják, de ez az arány tartósan csökken, miközben a BRICS aránya gyorsuló ütemben nő, és már meghaladta a G7-t. A világgazdaság kétpólusúvá válása a fenti névsorok fényében átrendezi a gabona és egyéb agrártermék-piacokat.
Az agrárpiacok oldalán zajló és várható változásokat a world-grain.com tekintete át. A BRICS, mint önálló gazdasági blokk, az agrártermékem vonatkozásában is protekcionizmusra törekszik. Új fizetési rendszert vezetnek be, saját gabonatőzsde létrehozására törekszenek, és látványosan törekszenek arra, hogy nemzetközi kereskedelmükben elkerüljék az Egyesült Államokat. Kína Brazília felé való fordulása máris komoly gyomrost vitt be az USA gabona-, és szójaexportőreinek. Ebben a folyamatban nem csak a politikai vonulatnak, hanem a kőkemény árelőnyöknek is fontos szerep jut. A brazilok mellett a csapat tagja Oroszország, amely nem csak a búza, hanem egyre több szántóföldi növény és állati termék (például a sertéshús) egyre meghatározóbb exportőre. Azt tudjuk, hogy Kína politikai, gazdasági eszközként használja a gabonát, a világ legnagyobb gabonakészleteivel rendelkezik. Ezért nem csodálkozunk azon, hogy – a beszerzések diverzifikálása mellett - továbbra is vásárol az USA-tól, hiszen tömbjének tagjait gabonaszállításokkal, segélyekkel is igyekszik szorosan magához kötni, nem csak kölcsönökkel.
A BRICS nemzetközi gabonatőzsdéjének létrejötte még távolinak tűnik. Emiatt az USA világpiacról való kisodródása hatással lesz a chicagói árképzésre. A klímaváltozás miatti romló hozamok és készletmozgások ingatag, de érdemben nem emelkedő árakat jeleznek előre. A USA növénytermesztői súlyos jövedelemkiesést szenvedtek el ebben és az elmúlt években (erről mi tudnánk mesélni). Ez a kiesés az elmúlt két évben 37 százalékos volt. Az új kormány agrárminiszterére nehéz feladat vár, hogy új stratégiát alakítson ki számukra. Az új Trump-adminisztráció ugyanis újabb aggodalmakat vet fel az amerikai exportőrök számára. Trump első 100 napja valószínűleg magában foglalja az összes importált árura kivetett 5-10 százalékos vámot, és potenciálisan akár 60 százalékot a kínai importra. Az amerikai exportőröket érintő megtorló vámok elkerülhetetlenek. A mezőgazdaságra gyakorolt hatás súlyos lesz. Kína az amerikai mezőgazdasági termékek hatalmas vásárlója, amely 2023-ban a teljes amerikai mezőgazdasági export 19 százalékát tette ki, 34 milliárd dollár értékben. Ez várhatóan jövőre meredeken csökkenni fog.
Érdemes kiemelni India helyzetét. A gyors népességnövekedés és a magas belföldi búzaárak jelentős importpotenciált takarnak. Ha megnyílik ez a kapu, az is a BRICS piacát erősíti.
Ne feledjük, hogy a BRICS országok uralják a világ nitrogén-, foszfor- és káliumtermelését. Ha kezükben a termelés, a piac és az műtrágya, az erőviszonyok teljesen új dimenzióit látjuk.
Mindezek fényében könnyű megérteni miért vált Európa a két pólus szó szerinti és átvitt értelemben vett hadszínterévé. E hatalmas fogyasztói piacra mind a két blokk igényt tart.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.