Emlékeztetőül

Trump belengette a 100 százalékos vámot – mint csodafegyvert – a BRICS országokkal szemben, ha nem a dollárt fogják elszámoló valutaként használni egymás között. Nyilván a dollár hegemónia, a világ vezető valuta szerepének megtartása a cél, nem is kérdés. Na de mi a haszna ennek? Az egyszerű válasz: az ingyen ebéd. A BRICS országok mintegy 600 milliárd dollár értékben kereskednek egymással évente, s miközben a világkereskedelem cirka 3 százalékkal, addig a BRICS országok egymás közti kereskedelme 10 százalék fölött növekedett az elmúlt 10 évben. Szóval jelentős és gyorsan növekvő pénzmennyiségre van szükségük a forgalom lebonyolításához. Ha ez a dollár, akkor egy olyan „váltót” használnak, amit az USA-ban bocsátottak ki, s valójában soha nem váltják be. Ha ez mondjuk az éves kereskedelmük 10 százalékára rúg, akkor az USA úgy fogyasztott el 60-70 milliárd dollárt, hogy azt soha nem kell kifizetnie (csak a kamatát), sőt ez az összeg még tovább is növekszik az évek múlásával. Ha ez a közeljövőben megváltozna, akkor ezek a „váltók” beváltásra kerülnének, s ezért pl. termékkel kellene fizetnie az Egyesült Államoknak, azaz mégsem lenne már ingyen az az ebéd, mert amit megtermelnének, azt más fogyasztaná el. Sőt, ha divattá válna nem dollárt használni az általános árukereskedelemben, akkor végül sok ebédszámlát kellene kifizetni. Ennek kellemetlen voltát pedig nem kell magyaráznunk.

A másik téma sem újdonság, csak emlékeztető mérőszám, hogy hogyan marad(t) le az EU az USA-hoz képest. Ha a 10 legnagyobb európai és amerikai céget vesszük, akkor azt találjuk, hogy (i) az amerikai cégek piaci kapitalizációja gyakorlatilag egy nagyságrenddel nagyobb, s (ii) míg Európában egy olyan cég sincs köztük, amit ebben az évszázadban alapítottak, addig az amerikai cégek között kettőt találhatunk, a Tesla-t és a Meta-t. Viszont ha engedékenyebbek vagyunk és az időintervallumhoz hozzácsapjuk az előző évezred utolsó évtizedét, akkor még nagyobbá válik ez a különbség, hiszen az amerikai lista kibővül az Nvidia-val, az Amazonnal és az Alpha-val (Google). Az európai pedig a Prosus-szal. Ennek az utóbbinak csak az a szépséghibája, hogy ez egy dél-afrikai befektetési vállalkozás.

A tíz legnagyobb kapitalizációjú amerikai és európai vállalat

Forrás: companiesmarketcap.com

Ez csak az olló szétnyílásának az elejét mutatja, hiszen míg a kétezres évek elején a beruházások fej-fej mellett haladtak az EU-ban és az USA-ban, addig mostanra ez a tengerentúlon közel duplája az öreg kontinensen történő beruházásokhoz képest. Szóval ha így folytatjuk, a lemaradás csak növekedni fog.