Ez most nem hiányzott!

Versenyfutás a kórokozókkal, az idővel. A ragadós száj- és körömfájás ötven év utáni újbóli megjelenése nem várt próbatétel az állattartó szektorok, az egész állati értéklánc számára. Ez legjobban az exportőr ágazatokat sújtja. Éppen húsvét előtt vagyunk. Már megszülettek azok a bárányok, amelyeknek napokon, heteken belül útra kellene kelniük. Élőmarha exportunk és élősertés exportunk leállása szintén árcsökkenésekhez, belpiaci túlkínálathoz vezet. A belföldi sertéspiac az elmúlt napokban még könnyedén felszívta az élőállatokat, hiszen a húsvét miatti készítménygyártások már elindulnak. Ez lassítja a túlkínálat kialakulását, de sajnos arra kell számítani, hogy az árak mérséklődni fognak. Pedig a német és dán jelzések alapján a napokban éppen megindult volna az áremelkedés a malacok után a vágósertésnél is.

Minden állattartó szorongva várja, hogy lesz-e újabb kitörés. Az egyetlen érintett telepen kívül a többi fogékony állatfaj tartóit is sújtják a kapcsolódó korlátozások. Ilyenek a vadakkal való érintkezés elkerülése, a legeltetés korlátozása, zárt tartás. Nem csak a tovább tartás takarmányköltségei, hanem a fokozott óvintézkedések is pénz és energiát emésztenek fel. A legközvetlenebbül a húsvéti bárányok előállítóit, exportőreit sújtja a kiviteli korlátozás. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet szerint ebben az időszakban mintegy 300 kamionnyi báránynak kellene útra kelnie. Náluk ráadásul nagyon fontos tényező a súly. Ha azt túllépik, értékük jelentősen csökken. Új piacot azonnal szinte lehetetlen találni.

Ha sikerült lokalizálni a kórt, akkor a belföldi forgalom a jövő hét elején (a fogékony állatfajokra vonatkozó belföldi forgalmi korlátozások jelenleg Győr-Moson-Sopron Vármegyében 17-én éjfélig állnak fenn, a többi vármegyében 13-ától azonnali vágásra belföldön már engedélyezett) helyre is állhat. Ha nem, akkor elhúzódó válságra számíthatunk. Addig is emelkednek a költségek. Nagy károkat szenvedhet el a sertésszektor. 2024-ben 38,4 ezer tonna volt az élősertés exportunk, ami 14 százalékos növekedés volt az előző évihez képest. Értékben ez 35,5 milliárd forint volt. Mivel ez döntő részében EU tagállamokba került, reményeink szerint nem kerül tartósan tilalom alá, de az árakon és költségeken keresztül komoly károk keletkezhetnek. Más a helyzet a harmadik országoknál. Ott akár hosszabb időre is piacot veszíthetünk. Különösen igaz ez az élőmarhákra. Az élőmarha-export tavaly 64 ezer tonna és 78 milliárd forint volt.

Az Európai Bizottság részéről 13-án megjelent az a végrehajtási határozat, amely jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarha telep és annak 10 kilométeres körzete az a korlátozott terület, amelyben az uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen túlmutatóan az uniós tagállamok nem vezethetnek be vagy tarthatnak fenn korlátozó intézkedéseket hazánk élőállat vagy állati termék exportjával szemben.

Mindannyian vizsgázunk. Az a látványos technológiai, higiéniai és szemléleti fejlődés, amit a hazai állattartó szektorok fel tudnak mutatni az elmúlt évek eredményeképpen, most nagy nyomás alá kerülhet. Bízom benne, hogy jól vizsgázunk, és rövid úton túl leszünk e betegségen ismét.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.