Indokolt a rettegés a másodlagos orosz vámoktól?
A sajtóban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy az USA úgynevezett másodlagos vámokat vethet ki az orosz olajvásárlásokra, melyek hazánkat is érinthetik. Ennek egyik szélsőséges változata 500%-os vámot emleget, bár ez csak a szenátorok egy részének véleményét tükrözi, és nem tekinthető az amerikai kormány hivatalos álláspontjának.
A másodlagos vám megértéséhez először vizsgáljuk meg annak elméleti működését egy magyar példán keresztül. Itt ugye a MOL vásárol orosz kőolajat, de a vám nem erre a tranzakcióra vonatkozna, hiszen itt nincs olyan pont, ahol az amerikai adóhatóság beléphetne a folyamatba. Helyette minden olyan termékre másodlagos vám vonatkozna, amit Magyarország az USA-ba exportál. Egyes hírekben az orosz olajtermékek mellett az orosz urántermékek is megjelennek, mint másodlagos vámmal sújtandó termék.
Mekkora a realitása a másodlagos vámoknak?
A másodlagos vámok gondolata számunkra egy nyomásgyakorlási eszköznek tűnik annak érdekében, hogy tényleges előrelépések történjenek Oroszország részéről az ukrán tűzszünet kapcsán. Egy ilyen vám bevezetése elsősorban Kínát és Indiát érintené súlyosan, így valószínűleg az a terv, hogy a két nagy ázsiai hatalom próbálja meg jobb belátásra bírni Putyin elnököt. Hiszen nekik vagy az fájna, hogy nem tudnak orosz olajat venni (s India esetén reexportálni), vagy az, hogy olyan mértékű vámokat kapnának, amik minden, az Egyesült Államokba irányuló exportot lehetetlenné tennének.
Amennyiben az USA mégis a másodlagos vámok eszközéhez nyúlna, az Magyarországot akkor is csak kis valószínűséggel érintené. Egyrészt európai uniós tagországgal szemben egyedi vámot technikailag nem nagyon lehet bevezetni, az Unión belüli szabad kereskedelem miatt. Másrészt az orosz kőolaj exportnak mindössze 2,5%-a irányul Magyarországra, így ennyire kis célpontra nem érdemes ágyúval lőni. Ráadásul lehet azzal védekeznie a magyar kormánynak a baráti Trump elnöknél, hogy nehéz átállnunk az orosz földgázról és olajról más beszállítóra.
Régiós kitekintés
A régióból Magyarország, Szlovákia és Szerbia vásárol még mindig orosz kőolajat. Az első kettőt védi az EU, Szerbia viszont ebben nem reménykedhet.
Ráadásul a szerb olajfinomító, a NIS ellen már február óta lógnak a levegőben az amerikai szankciók az orosz tulajdonosi háttér miatt. A szankciók életbe lépését azonban március 28-án újabb egy hónappal meghosszabbították. A régiós tőkepiacok szempontjából Szerbia szerepe marginálisnak tekinthető.
Magyar tőzsdei cégek az USA-ban
A vámok körüli fokozott hangulatot látva, a másodlagos vámoktól elvonatkoztatva is érdemes megvizsgálni a magyar blue-chip papírok helyzetét.
Közülük egyedül a Richter exportál Amerikába. Azonban a potenciális vámok hatása rá sem gyakorolna számottevő hatást. A Richter vezérigazgatójának nyilatkozata alapján a cég árbevételének mindössze pár százaléka, 45 millió USD lenne érintett. Az igazán nagy profitot hozó Vraylar speciális okok miatt nem lenne kitéve a vámoknak, ahogy a magyar-amerikai kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűnése sem érintette anno.
A gyógyszeripar egyébként jelenleg speciális helyzetben van a vámok tekintetében. Az általánosan bejelentett vámok nem vonatkoznak rá, szektor specifikus szabályozás pedig eddig nem született, bár Trump korábban 25%-os vámot helyezett kilátásba.
Összességében elmondható, hogy az amerikai vámoknak a magyar részvénypiac közvetlenül alig kitett, azonban a negatív befektetői hangulat, a globálisan lassabb növekedési kilátások ezeket a részvényeket is befolyásolják.