Rossz hírek után jó hírek

Ahogy az sok esetben lenni szokott, a rossz híreket követően jó hírek jöttek. Trump – már sokadszorra – visszavonulót fújt a Powellel vívott csatában. Kijelentette, hogy nem akarja eltávolítani a Fed elnökét. Scott Bessent pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy hamarosan megegyezhetnek Kínával a vámtarifák tekintetében. Ez utóbbit illetően ugyan kissé szkeptikus vagyok, akárcsak az orosz-ukrán békét illetően (lásd a béketerv mai felrúgását), de látszik, hogy a nagy zűrzavar kavarása után az amerikai döntéshozók azon dolgoznak, hogy valamiféle nyugalmat hozzanak a piacra. Ettől még az egész egy kutyakomédiához hasonít, ahol a pénzügyminiszternek azt kell lesnie, hogy Trump vámügyi tanácsadója mikor megy tárgyalásra, hogy meggyőzhesse az elnököt a vámok felfüggesztéséről. A hatalmas vámok tegnapi belengetése a kínai tulajdonú napelemgyártókkal szemben az amerikai gyártók lobbijának volt köszönhető. Ez engem valahogy Dobzse Lászlóra emlékeztet, ha a magyar történelemből akarok példát venni. Ő volt az, akit a népi rossz emlékezet szerint az udvaroncai „irányítottak”, pedig a végső döntés mindig az övé volt. Ugyanúgy, ahogy a vámok felfüggesztése terén is Trump kezében volt a döntés. Persze azért fogni kellett Trump kezét addig, míg ország-világ előtt ki nem hirdették ezt a dolgot. S mindezt azért, hogy nehogy visszakozzon, más tanácsadóknak köszönhetően. (sic!)

Ebbe a „pozitív” hullámba tartozik az is, hogy a legutóbbi kereskedelmi adatok kicsit jobbak lettek. Ennek köszönhetően a GDPNow már nem mély recessziót (arany kereskedelemmel módosítva), hanem stagnálást jelez előre.

GDPNow

Forrás: Atlanta Fed

Szóval most örülhetünk, de továbbra is javasolt az óvatosság. Ennek a fura gazdaságromboló történetnek valószínűleg még nincs vége. Mint, ahogy II. Ulászló országlása sem fényes magyar történelmet hozott magával (Dózsa felkelés, röghöz kötés és következményei).