Mit hozhat az izraeli-iráni háború az olajárakra?

Hatott-e a támadás az iráni olajlétesítményekre?

Egyelőre igazából nem. Bár Izrael bombázta a tengeri Déli Pars mezőt, ami a világ legnagyobb, Katarral közös földgázmezője, és iráni finomítókat és depókat, ám a támadás csak korlátozottan érintette a perzsa állam olaj- és gáziparát. A Kharg sziget, ami Irán legnagyobb kőolaj export kikötője, sértetlen maradt. Irán ballisztikus rakétával eltalálta az izraeli Haifa finomítót.

Eszkalálódhat-e tovább a konfliktus?

Egyelőre az első hatást láttuk, a 10 dolláros olajár ugrást követően enyhén estek az árak. A kérdés, hogy a konfliktus tovább tud-e eszkalálódni. Izrael ugyanis valószínűleg nem érte el teljesen a céljait. Az iráni Fordow-ban és Khondab-ban található nukleáris üzemek nem semmisültek meg – hírek szerint ezeket konvencionális bombával csak amerikai segítséggel (B-2-es bombázók bevetésével) lehet biztosan szétrombolni. Az iráni katonai vezetést lefejezték, de láthatóan működnek a döntési láncok, mivel parancs született az Izrael elleni rakétatámadásról. Az iráni rezsim pedig láthatóan megrendült, de nem omlott össze – kérdés, hogy ez mennyire lehetséges egy 50 éve uralmon lévő iszlamista hatalom esetében. Ennek alapján valószínű, hogy a következő hetekben további izraeli légitámadások lesznek, ami várhatóan fenntartja a háborús felárat az olajárban.

Mik Irán számára a vörös vonalak?

Valószínű, hogy Irán számára a saját olaj- és gázipara egy vörös vonal. Ha ez megsemmisül, az önmagában emeli az árakat. Irán jelenleg napi 3,2 millió hordó olajat és kondenzátumot termel, amiből 2 millió hordó feletti lehet az export, elsősorban Kína felé. Ha Irán olajkapacitása elpusztul a katonai támadások következtében, valószínű, hogy megtorlásként az ország a szomszédos szunnita többségű országok olajtermelése ellen indít támadást, amellett, hogy a legjobb rakétáit Izrael ellen fordítja. Ebben az esetben felmerülhet a Hormuzi-szoros lezárása vagy a forgalom korlátozása is. Ez a lépés valószínűleg amerikai beavatkozást válthat ki, mivel az nem megengedhető a világnak, hogy az olajkereskedelem és export leálljon a Perzsa-öbölből. A Hormuzi-szoros lezárása esetén háromszámjegyű dollár kőolaj árakat, és 30-40%-kal megugró európai gázárakat láthatunk.

Az Egyesült Államok és Trump elnök csapdában van

Az USA és Donald Trump elnök nehéz politikai szerepbe került ezzel a háborúval. Egyrészt az USA az elejétől kezdve nem támogatta Izrael akcióját, de hallgatólagosan jóváhagyhatta. Könnyen előfordulhat, hogy az USA segítsége nélkül nem lehet megsemmisíteni az iráni atomlétesítményeket. Donald Trump elnöksége alatt könnyen lehet, hogy egy elhúzódó háború indul a Közel-Keleten az Egyesült Államok bevonásával, amit személyesen ígért, hogy elkerül. Az USA ebből a helyzetből nem tud önerőből kilépni, nagyobb szerepet viszont nem szeretne játszani. Ez a nehéz helyzet Trump elnök politikáját is kiszámíthatatlanná teszi.

Konklúzió: 75 dollár alatt marad az olajár, de irracionális lépések esetén elszállhatnak a jegyzések

Két forgatókönyvet látunk magunk előtt.

Ha a felek racionálisak maradnak, akkor nem számítunk arra, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost vagy más, szunnita termelők kőolaj mezőit támadja meg. Ehhez az kell, hogy ne semmisüljön meg az ország olajipara. Ha ez a szcenárió érvényesül, akkor a kőolaj ára a 75 dolláros szintnél nem nő tovább az egyébként túlkínálatos globális kőolajpiacon. A mostani árak folyamatosan és lassan csökkennek, heteken belül akár újra 70 dollár alatt is lehetünk.

A háború lezárása nagy eséllyel elhúzódhat, s mivel egyik fél sem éri el teljesen céljait, a konfliktus egy újabb világpolitikai góc lesz, ami mindig geopolitikai felárat jelent majd az olajárakban. Ennek a mértéke változhat, attól függően, mennyire izzik a feszültség a felek között.  

A másik lehetőség sokkal sötétebb.

Itt két paranoiás, létében veszélyeztettet felet látunk. Ilyen esetben nem kizárt az irracionális viselkedés, ami viszont gyökeresen más felállást hozhat magával. Ez magával hozhatja iráni célpontok és az ország olajiparának megsemmisítését, a rezsim teljes felszámolását, ami viszont válaszlépéseket, más szereplők bevonódását is okozhatja. Ez a szcenárió akár háromszámjegyű olajárat és nagyon magas gázárakat is hozhat Európának. Az orosz-ukrán háború intenzitása is növekedhet. A világgazdaság pedig nagy eséllyel recesszióba süllyed.

Az első eshetőségnek 80-90%, a másodiknak 10-20%-os esélyt adunk.

A megvalósulás nagyban függ attól, hogy a sarokba szorított iráni rezsim milyen lépéseket tesz, meghátrálnak-e a nagyobb hatalom elől vagy éppen előre menekülnek és megpróbálják befejezni a nukleáris fegyver építését. És természetesen függ az amerikai/izraeli reakciótól is, amely fenntartja vagy fokozza a nyomást, illetve megpróbálja fizikailag is megsemmisíteni az iráni atomfegyver építési programot és magát az iszlamista iráni rezsimet.

A Hormuzi-szoroson átmenő nyersolaj mennyisége forrás és cél alapján

Forrás: EIA, Vortexa

A legnagyobb kőolajszállítási szűkületek a világban és a szállított mennyiség (millió hordó/nap)

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség