Az agrártámogatások jövője

A jelenlegi költségvetésben az EU 1,2 billió eurós összeggel rendelkezik, amelyet nagyrészt a tagállamok, de vámokból vagy saját forrásokból származó bevételekből is finanszíroznak. A kiadások már kevesebb mint egyharmada irányul a mezőgazdaságra, de ez még mindig a legmagasabb arány a szakpolitikák között.

Az Európai Bizottság szokásához híven magasra tette a lécet, amikor a következő pénzügyi-kifizetési ciklus agrártámogatási rendszerével kapcsolatos első elképzeléseit publikálta. Így van tere engedni, gesztusokat tenni a tárgyalások során. A tervek ellen tiltakozik az Európai Parlament, a tagállamok, és azok agrár érdekképviseleti szervezetei is. Nem túlzás tehát állítani, hogy a „brüsszeli vízfej” túl lőtt a célon, amikor például meg akarja szüntetni az agrár költségvetés önállóságát. A csörték egymást érik. A múlt hónapban például 70 uniós agrár érdekképviselet tartott Brüsszelben demonstrációt a tervek ellen.

Az Agrarheute adott hírt arról, hogy most a német kormány adott írásos javaslatot, amit illik komolyan venni, hiszen az uniós költségvetés mintegy negyedét ők biztosítják. A németek szerint is független szakpolitikai területnek kell maradnia a Közös Agrárpolitikának, és elutasít minden forrás-csökkentést. A német kormány az uniós költségvetés átalakítását támogatja, ahelyett, hogy további pénzügyi injekciókkal fedezné a védelem bővítésének többletszükségleteit.

Néhány héten belül az Európai Bizottság előterjeszti a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát. Ettől függ, hogy Brüsszel milyen mozgásteret engedhet meg magának politikai fellépésében a következő hét évben, 2027-től.

Berlin egy háromoldalas levélben közölte a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos elképzeléseit Brüsszelben. A javaslat azt mutatja, hogy Berlin meg akarja könnyíteni a pénzügyi források átcsoportosítását a különböző szakpolitikai területek és a bővítési lehetőségek között. Ily módon Európa szükséges újrafegyverzése nem szakíthat adósságlyukat az EU költségvetésében.

Berlin azonban tartózkodik a radikális reformoktól: az egyes szakpolitikai területek teljes alapjainak egyetlen nagy edénybe történő egyesítését elutasítják – legalábbis a mezőgazdasági ágazat esetében. Május végén már volt ugye egy tüntetés a gazdálkodói szövetségek részéről Brüsszelben emiatt. Attól tartanak, hogy a mezőgazdasági költségvetés összeolvad más területekkel, és így a mezőgazdaságra szánt források más területekre áramlanak.

Az EU agrárpolitikájának "független szakpolitikai területnek" kell maradnia, és szilárdan fel kell szerelni. Az élelmezésbiztonságnak a napirend élén kell állnia, de a német kormány szerint jelentősen ki kell terjeszteni az éghajlati, környezetvédelmi és állatjóléti szolgáltatások jövedelmi ösztönzőit is.

Ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret az Európai Unió esetleges bővítése esetén is pénzügyileg életképes maradjon, a német kormány úgy véli, hogy meg kell reformálni a KAP-ot, a közös halászati politikát (KHP) és a kohéziós politikát.

A német javaslatnak is vannak kritikusai. Martin Häusling, az Európai Parlament képviselője és a Zöldek/EFA frakció agrárpolitikai szóvivője bírálta a német javaslatot, mint "csak üres szavakat". "Szó esik a felelősségről és a jövőbeni életképességről, de nem hajlandóak több pénzt biztosítani, vagy strukturális reformokat végrehajtani Európa növekvő feladatainak kezelése érdekében. Röviden, mindennek úgy kell maradnia, ahogy van" – mondta. Szerinte a javaslat inkább súlyosbítaná a mezőgazdasági ágazat problémáit, például a gazdaságok pusztulását és a környezetvédelmi és éghajlati normák első pillérének kizsigerelését.

A reformfolyamatot szorosan nyomon kell követnünk, és megfelelően széles partneri kört kialakítani ahhoz, hogy érdekeink érvényesülni tudjanak a következő ciklusban is. Ez a meglehetősen politikai hangzású kijelentés a magyar agrárium jövőjének egyik kulcsa. Ha a Bizottság elképzelései megvalósulnak, akkor nem csak az agrárbüdzsé önállósága és mérete kerül veszélybe, hanem az egyes pillér is. Bár van még idő a tárgyalásokra - és akár a következő pénzügyi-kifizetési ciklus is kezdődhet átmeneti évvel – a gazdáknak is el kell kezdeni stratégiájukat mozdítani az erős támogatás-függéstől. Ez rendkívül nehéz egy olyan időszakban, amikor gyakorlatilag az összes termelési tényező kihívás elé állítja őket. Legyen az klíma, munkaerő, piaci ár, költségek, a válaszok csak azok számára léteznek, akik tanulnak, együttműködnek, fejlesztenek. Ezeket az akadályokat, sajnos nem mindenki fogja megugrani.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.