Trump és a magyar gazdaság
Mostanában megint felpörögtek, vagy talán magas fordulatszámon maradtak az események Trump vámtételei kapcsán. Az, ami bennünket különösen izgalomban tarthat(na), az orosz energiahordozó ügylet után járó amerikai exportra vonatkozó 100 százalékos vám, ha nincs 50 napon belül béke, valamint a tegnap bedobott szigorúbb gyógyszer exportvám. Mármint, úgy értem, hogy a korábbi kijelentésekkel ellentétben Trump már augusztus 1-től bevezetne 200 százalékos vámot az USA-ba exportált gyógyszerekre.
A mi esetünkben három kérdéses lába van ezeknek a potenciális intézkedéseknek. Magyar amerikai export, MOL és Richter.
Fejtsük fel a láncot visszafelé. A Richter esetében – úgy tudjuk, hogy – az AbbVie európai egységének szállít a Richter. Ez pedig azt jelenti, hogy a vámot az AbbVie intézi. Az, hogy a megemelkedett költség átmegy-e a fogyasztói árba, azt az Abbvie dönti el. Mindenesetre a royalty-bevételek vám és ÁFA mentes tételek. Hosszabb távon az AbbVie és a Richter viszont elmélyíti az együttműködését, így valószínűsíthető, hogy magas vámtételek esetén a Richter vagy a Richter és az Abbvie közösen csomagoló és tablettázó gyárat épít az USA-ban, mint ahogy azt a Richter tette a 2000-es évek elején Oroszországban, amikor az volt a legnagyobb külföldi partnere, s az ország védte a gyógyszerpiacát. Szóval összeségében alapvető változásra nem számítanánk a jelen pillanatban.
A MOL esetében már az EU is belengette, hogy 2027-től be kellene fejezni az energiakereskedelmet Oroszországgal. Így a MOL intenzíven vizsgálja a leválás lehetőségét. Ilyen volt a minap képbe hozott Brody-Odessza vezeték újbóli üzembe állítása, amely szerintem inkább arról szólna, hogy az Adria vezeték tarifáit lejjebb nyomja a jelenlegi magas árakról. Az üzenetben a fájó újdonság inkább az, hogy a lépést nem 1,5 év múlva kell véglegesíteni, hanem csak 50 nap maradna rá. Lehet, hogy ebben az estben a magyar politikának is közben kéne járnia ebben az ügyben (átmeneti mentesség), annál is inkább, mert az ország exportja is érintett az ügyben, na meg a gáz importja. Az utóbbi esetében azt gondolom, hogy a görög és török terminálokon keresztül az orosz vezetékes gáz lecserélhető amerikai LNG-re belátható időn belül, amely jó alkualap lehet egy esetleges Trump-Orbán tárgyaláson. Amúgy a 156 milliárd dollár éves exportunkból 9,2 milliárd (5,9%) ment az USA-ba 2023-ban. Ha ez azóta nem változott jelentősen, akkor a GDP 4,3 százalékáról beszélünk, mint teljes export. Ha ez netán megszűnne, akkor valószínűleg fájna, de a 4,3 százaléknál jóval kisebb mértékben. Persze a jelenlegi gyenge gazdasági teljesítmény mellett abszolút nem kellene még egy ilyen döfés a földön fekvő áldozatba.
S még valami. Azért sem reagál ezekre a hírekre komolyabban a piac (nem csak itthon, hanem sehol), mert az elmúlt hónapok megmutatták, hogy ma még ez a terv, holnap pedig már esetleg valami egészen más. Azaz a nap mint nap felröppenő újabb és újabb híreket kellő óvatossággal kezeli a piac.