Nesze sánta, itt egy púp

Mi a CBAM?

Három éves átmeneti időszak után 2026-ban az EU bevezeti a szén-dioxid-határkiegyenlítő mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM). Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus az EU eszköze arra, hogy méltányos árat szabjon az EU-ba belépő nagy szén-dioxid-kibocsátású áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxid-kibocsátásra, és ösztönözze a tisztább ipari termelést a nem uniós országokban, illetve mérsékelje a kibocsátás-áthelyezés motivációját. A gyakorlatban ez az importáruk árának tartós és jelentős emelkedését jelenti többek között a vas és acéláruk, az alumínium, a cement, a műtrágyák, a villamos energia, a hidrogén estében.

Ebben a blogban természetesen a műtrágyák árának várható emelkedését emelem ki e kalapból. A 2026-os becsült áremelkedés az ammónia esetében 10–20 százalék, a karbamid esetében 10–15 százalék, a DAP (diammon-foszfát) esetében pedig 2–5 százalék között mozog, a beszállítók kibocsátásától függően. Ezek a növekedések 2030-ra 50 százalékra, 45 százalékra, illetve 10 százalékra emelkedhetnek, mivel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) keretében ingyenes kibocsátási egységek (EUA) fokozatosan megszűnnek, és a szén-dioxid-árak emelkednek.

Alapvetések, következmények:

1. Az EU műtrágyaárai tartósan magasabbak, mint a világpiaci átlag;
2. Az EU nettó importőr;

Forrás: Eurostat

3. A legnagyobb beszállítók 2024: Oroszország (35,1%) Marokkó (29,9%) Norvégia (15,9%) Szerbia (4,4%, Egyiptom (2,7%);
4. Az EU nitrogén és foszfor műtrágya felhasználásának 45-46, a kálium 58 %-a import;
5. Az EU műtrágya felhasználása csökkenő tendenciájú. A felhasználás gyökerét jelentő nitrogén és foszfor estében a csúcspont 2017-ben 11,6 millió tonna volt, az eddigi mélypont 2023-ban, 9,3 millió tonna. Ez 3,7%-os csökkenést jelentett a 2022-ben felhasznált összeghez képest, és 20,5%-os kumulatív csökkenést a 2017-es relatív csúcshoz képest.
6. A CBAM hatására átalakulás kezdődhet a beszállítók szerkezetében.
7. Az EU 2025. július 1-jétől büntetővámokat vetett ki az Oroszországból és Fehéroroszországból származó egyes műtrágyákra.
8. Itthon akár legyinthetnénk is - hisz a statisztikai adatok szerint, 2025 első felében a növényei termékek árai 26,8 %-kal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, miközben a műtrágyaárak csak fele ilyen ütemben, 12,7%-kal emelkedtek - de a trágyaköltségek aránya a szántóföldi növénytermesztés költségszerkezetében trendszerűen emelkedik. Az AKI FADN adatai szerint napjainkban közelítik a 30 %-ot.

Forrás: AKI

9. Az EU mezőgazdaságának további – adminisztratív - költségemelkedése rontani fogja a nemzetközi versenyképességet, de a belső piacon is érezhető pozíciógyengülést okozhat.
10. A műtrágyaárak emelkedése egyrészt, fel fogja gyorsítani a talajerő utánpótlás modern, fenntarthatóbb módszereinek térnyerését, másrészt, erősíti a precíziós kijuttatásra való áttérést, de a költségemelkedést ezek csak részben ellensúlyozzák.
11. Mezőgazdaságunk műtrágya felhasználása lassan csökkenő trendben van. Az árak emelkedése gyorsítólag fog hatni e téren is. Ahhoz, hogy ez ne járjon együtt, illetve ne erősítse fel a klímaváltozás hozam-csökkentő hatásait, olyan terményeket kell előállítanunk, amelyek fenntartható jövedelmezőséget tudnak felmutatni. Hogy melyek legyenek ezek, már egy igen komplex, a teljes élelmiszer értékláncra vonatkozó stratégia igényét veti fel. E blogban igyekszünk minél több olyan impulzust a piacra juttatni, amely e stratégiai gondolkodás elősegíti. Az Erste saját agrárszakmai műhelyének a jövőkutatás, a taktikai, stratégiai tanácsadás indulása óta központi feladatai közé tartozik. Ügyfeleink ennek előnyeit naponta érezhetik.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.