A Trump-Orbán találkozó a MOL és a magyar fogyasztók számára is fontos

A november 7-i Trump-Orbán találkozó a MOL csoport számára is fontos mérföldkő lehet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök rá kívánja venni az amerikai elnököt, hogy az orosz vállalatokra vonatkozó, november végén életbe lépő szankciók alól kivételt kapjon a magyar vállalat. Valószínű, hogy a fő érv a magyar oldalról az lesz, hogy nekünk nincs tengerpartunk, ezért az orosz kőolaj ellátásról való leválás gyakorlatilag kiszolgáltatottá teszi az országot. Az mindenesetre tény, hogy a MOL belső finomítóinak kőolaj ellátása reálisan csak a Barátság és/vagy az Adria kőolajvezetékről történhet meg. Persze fizikailag vasúton, a Dunán hajón vagy közúton is lehet kőolajat szállítani, de ezt gyorsan fizikailag nem lehet megoldani, ráadásul olyan magas költséggel is jár, hogy kétséges ennek a realitása. Veszteségesen a MOL sem szeretne üzemelni.

Rövidtávon csak az Adria kőolajvezetékre való áttérés lehet tehát realitás, ha nemet mondunk a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolajra. Később – ha Ukrajna biztonsági helyzete javul – lehetséges azeri vagy kazah kőolaj beszállítása Odessza kikötőjébe és onnan az olaj elszállítása Brody városán és a Barátság vezeték ukrán szakaszán keresztül a magyar és szlovák határra. Ehhez azonban biztonságossá kéne válnia teljesen az ukrán tranzitútnak. Nekem kétségeim vannak afelől, hogy az ukrán infrastruktúra, az Odessza-Brody vezeték egyáltalán van-e olyan állapotban, hogy évi néhány millió tonna kőolajat kezelni tudjon.

Az Adria vezetékkel kapcsolatban is vannak aggodalmak: egyrészt vita van a MOL és a vezetéket üzemeltető horvát Janaf csoport között, hogy mekkora kapacitással lehet stabilan üzemeltetni ezt a vezetéket. Nincs okom kevésbe hinni a Janafnak, mint a MOL-nak ebben a kérdésben, de az tény, hogy ha Sisak és a magyar határ között két pár vezeték működik a mostani egy pár helyet, az stabilabb ellátást jelent. Másrészt vita van a két cég között a szolgáltatási díjak kapcsán is. A Janaf 2024-es éves jelentése alapján valahol 16 euró/tonna tranzitdíjat becsültem, amit a MOL fizethet a Janaf felé. A pontos összeg ettől eltérhet, mivel a Janaf nem teszi közzé ügyfelenként a díjakat, így nem tudjuk, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet fizet a MOL a másik nagy vevőhöz, a NIS-hez képest. Ez az összeg egyébként kevesebb, mint amit a MOL az ukrán tranzitért fizet, ami 21 euró/tonna, igaz a horvát vezeték hossza negyede a Barátság ukrán szakaszának. A két szolgáltatást persze nem lehet egy az egyben összehasonlítani, hiszen a Janaf kikötői kirakodási és tárolási szolgáltatást is nyújt a MOL csoportnak. Az biztos, hogy ha a Barátságon megszűnik az orosz kőolaj import, a MOL kiszolgáltatottsága nő a Janaf felé, amit a horvát cég kíméletlenül kihasználhat. Talán nem véletlen, hogy a MOL most próbál hosszútávú szerződést kötni a horvátokkal, amikor a Janaf másik nagy vevője, a NIS az amerikai szankciók október 8-i életbe lépése miatt nem használhatja a horvát tranzitcég szolgáltatásait.

A tét november 7-én valószínűleg nem az, hogy maradhat-e az orosz kőolaj. Mivel mind az amerikaiak, mind az Európai Unió ellene van az orosz importnak, ezért jó eséllyel legkésőbb 2027 végével búcsút kell mondanunk ennek a forrásnak. A kérdés, hogy sikerül-e egy év haladékot kapnia a MOL csoportnak a leválásra. Ez lehet a reális cél a magyar politika részéről.

Ez az egy év haladék ugyanis sokkal gördülékenyebbé teheti ezt a leválást, mivel 2026 végére tulajdonképpen a MOL is többé-kevésbé készen állhat teljes mértékben a tengeri nyersanyag fogadására. Ha azonban Trump elnök nem ad több haladékot Orbán Viktornak, akkor nehéz egy év előtt áll a MOL csoport: várhatóan nem lesz képes teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemeltetni finomítóit egy ideig. A mostani százhalombattai baleset is rontja ezt a helyzetet, mivel az AV3 kiesése legalább fél évig csak alig 60%-os kapacitáskihasználást tesz lehetővé a Dunai Finomítóban a várakozásom szerint. Ez azt jelenti, hogy a MOL nem tud elég üzemanyagot gyártani – a különbözetet neki és más kereskedőknek külső piacokról kell behoznia. Ez azonban csak akkor történik meg, ha felár, vagyis prémium alakul ki a hazai nagykereskedelmi üzemanyag árakban. Készülhetünk arra, hogy 5-10%-kal magasabb kiskereskedelmi árak lesznek a hazai kutaknál ahhoz a szinthez képest, ami teljes MOL finomítói kapacitáskihasználtság mellett működtetné belső finomítóit.

A Trump-Orbán találkozónak tehát ez a tétje – Donald Trump már jelezte, hogy nem ad több haladékot. Persze nála semmi sem biztos. Kérdés, mire elég ez a politikusi barátság a két vezető között.