Eddig tartott Trump türelme
Az év végén egyre feszültebbé vált az USA és Venezuela viszonya, majd az új év első napjaiban Trump elrendelte a katonai akciót. Szombaton egy villámgyorsan lezajló művelet keretében az amerikai hadsereg támadást indított a venezuelai katonai létesítmények ellen, és lényegében elrabolták az országot 2013 óta irányító Nicolas Maduro elnököt, akit az USA-ba szállították, ahol narkóterrorizmus vádjával állítják bíróság elé. A katonai beavatkozást Trump elnök személyesen rendelte el, arról a szenátust is csak utólag tájékoztatták. Ennek jogi hátterét egy 2025 októberi törvénymódosítás adja, ami lehetővé teszi az amerikai hadsereg külföldi bevetését a narkó terroristákkal szemben. Trump lépése valószínűleg jelentős vitákat fog generálni jogi és politikai téren egyaránt, hiszen az USA elnöke számos normát felrúgott, miközben erőteljes erődemonstrációnak is beillik a lépés.
Az, hogy most mi következik, még rendkívül képlékeny. A könnyed, békés átmenet egy drogkartellek és korrupt állam által irányított országban erősen kétséges. Bár Trump arról beszélt, hogy az átmeneti időszakban az USA fog irányítani, azt nem tudni, hogy ezt pontosan hogyan képzeli el megvalósítani. Valószínűleg azt tervezi, hogy gazdasági ajánlatokkal, valamint katonai és szankciós zsarolással éri el, hogy az átmeneti és majd az új venezuelai kormány is úgy táncoljon, ahogy ő fütyül.
A világgazdaság számára Venezuela az olaj miatt a legérdekesebb, de azért a kakaó és rum termelése sem elhanyagolható szempont. Az elmúlt évtizedek szankciós politikájának hatására Venezuela olajtermelése már csak árnyéka régi önmagának. A 90-es évek végén még napi 3,5 millió hordó kőolajat termelt az ország, ami akkor az OPEC kitermelésének 12%-át is elérte. Mára ez 1 millió hordó alá csökkent, ezzel mindössze 3%-os súlyt képvisel az OPEC tagországok között. A globális exportnak pedig csak nagyjából 1%-a a Venezuela által exportált mennyiség.
Forrás: Bloomberg, Erste
Bár Venezuela kitermelése napjainkban nem jelentős, ugyanakkor a világ legnagyobb bizonyított olajkészletével rendelkezik. 303 milliárd hordós bizonyított tartalékával némileg megelőzi Szaúd-Arábiát is, mely közel 300 milliárd hordó kőolaj tartalékkal rendelkezik.
Rövidtávon a bizonytalanság közepette csökkenhet Venezuela olajtermelése, ami okozhat némi feszültséget az olajpiacon, de a kieső termelést könnyen képes pótolni a többi OPEC ország. Venezuela olajtermelése gyorsan felfuttatható, hiszen a meglévő, de leromlott állapotú infrastruktúra amerikai tőkével és technológiával gyorsan javítható. Hosszabb távon szintén egyértelműnek tűnik az amerikai olajcégek terjeszkedése a régióban, amiről Trump már rögtön az első sajtótájékoztatóján nyíltan beszélt is. Összességében rövidtávon a bizonytalanság emelkedésével nőhet az olaj ára, de hosszútávon épp ezzel ellentétes hatások várhatók a növekvő kínálatnak köszönhetően.
A 2000-es évek elején Bush elnök kapott kritikát amiatt, hogy Irakot csak az olaj miatt támadta meg. Trump most legalább ilyen erős kritikákkal szembesülhet, főleg, hogy nyíltan fel is vállalja, hogy azt várja el, hogy az amerikai cégek jelentős szerepet kapjanak a venezuelai olajtermelésben.