Az ezüst drasztikus áremelkedését a Samsung új szuperakksijának megjelenése magyarázhatja
A Samsung új szilárdtest lítium akkumulátorainak anódja ezüst-szén kompozit anyagból készül, amely jelentősen javítja az energiasűrűséget, a stabilitást és a töltési sebességet. Az ezüst-szén anód vékonyabb, könnyebb, jobb vezetőképese pedig javítja az akkumulátor élettartamát és csökkenti a tömegét. Bár elsősorban elektromos autókhoz fejlesztették, ezeket az akkumulátorokat először 2026-ban tesztelik kisebb Samsung eszközökben, mielőtt teljes körű autóipari integrációra kerülne sor. A tömeggyártás pedig várhatóan 2027 körül kezdődik az elektromos járművekhez.
A cég tájékoztatása szerint az ezüst-szén anód 10 percen belüli töltést tesz lehetővé. A Samsung által fejlesztett technológia célja, hogy több mint 900 km (600 mérföld) hatótávolságot tegyen lehetővé, forradalmasítva az elektromos járművek teljesítményét. Ráadásul ezek az akkumulátorok ellenállóbbak a ciklikus öregedéssel szemben, vagyis sokkal többször lehet őket tölteni a tárolási képesség elveszítése nélkül. Gyakorlatilag a gépkocsi egyéb alkatrészei jobban amortizálódnak, mint az akkumulátor maga.
A becslések szerint minden 100 kWh-s akkumulátorcsomag körülbelül 1 kilogramm ezüstöt tartalmazhat. A hagyományos lítium-ion akkumulátorokkal ellentétben, amelyek elhanyagolható mennyiséget használnak, a Samsung terméke cellánként 5 gramm ezüstöt tartalmaz, ami járművenként összesen 1 kg-ot jelent. A széles körű elterjedés (például az EV-piac 20%-a) óriási keresletet generálhat az ezüstre, évente akár 16.000 tonnával növelheti a felhasználást, ami a jelenlegi, évente kibányászott ezüst mennyiségének több, mint a fele. Az ezüst-szén anód sikere jelentős ipari keresletet teremt az ezüst iránt.
A piaci szóbeszéd szerint jelenleg a Samsung a fizikai ezüst egyik legnagyobb felvásárlója a világpiacon, mivel a cég az új akkumulátor megjelenése előtt készletet szeretne felhalmozni a kulcsfontosságú fémből. Sőt, olyan pletykák is felmerültek, hogy a Samsung maga lehetne felvásárlója több bányászati társaságnak is. Nem véletlen, hogy az Avino Silver és Gold nevű mexikói ezüstbányász vállalat részvényára pénteken 20%-kal ugrott meg a tőzsdén, mivel ennek a termelőnek nagyon jó viszonya van a koreai céggel. A kitermelt ezüstöt gyakorlatilag Dél-Koreába adja el a mexikói bánya. Talán nem volt véletlen ez a jelentős árugrás a tőzsdén?