Meddig tart?
Az Irán- „mindenki ellen” háború egyik legfontosabb kérdése, hogy meddig tart. Illetve nem pontosan ez, hanem az, hogy mi lesz a Hormuzi-szorossal, ami indirekt módon mégiscsak az első kérdés. Ugyan Irán nem zárta le azt, de a háború miatt a tankerek egyelőre nem kockáztatják meg a néhol 2 mérföldes szélességűre szűkülő hajózható útvonalon való áthajózást. Annak ellenére sem, hogy az amerikai-izraeli haderő igencsak sikeres. A tengerészeti irányítóközpontot lebombázták, s számos iráni hadihajót elsüllyesztettek. Ettől persze még rakétákkal lehet támadni, a napi cirka 20 millió hordó olaj és cirka 10-11 milliárd köbláb/nap LNG szállítására szolgáló útvonalat. Szóval most mindenki leállt. Az East-West kőolaj és gázvezetékeket lehet nagyobb kapacitással használni. De az sem megoldás, hiszen az IEA egy 2024-ben írt jelentése szerint kb. 2,6 millió hordó/nap szabad kapacitása van a 7 millió hordóra feltuningolt vezetéknek. (5-ről) Ráadásul az is jól támadható rakétákkal és drónokkal.
Szóval marad a kérdés, hogy meddig kell lemondanunk a szoros használatáról, azaz mikor jut nyugvópontra a háború. Trump szerint hetekig tudják bombázni Iránt. A kérdés, hogy a 94 milliós ország meddig tud ennek ellenállni. Mennyi időre elegendő védelmi eszközt halmozott fel. Valahogy az az érzésem, hogy ezt a darálót a szövetségesek tovább képesek állni. Azaz Irán maximum egy-két hétig, de lehet, hogy addig sem tud kitartani. Ez pedig azt jelentené, hogy az elkövetkező napokban mégis csak be kellene dobnia a törülközőt. Az pedig a tankerek újraindulását jelentené. Így a kiesés csak néhányszor 20 millió hordó kőolaj lenne, amelyet valószínűleg néhány hét alatt le lehet dolgozni.
Talán éppen ezért van az, hogy a kőolaj ára egyelőre nem szállt el igazán. Hiszen egy ilyen helyzetben a cirka 10 százalékos emelkedés valójában semmi. Ha komoly lezárásra kerülne sor, akkor nagy valószínűséggel 100 dollár fölötti olajárra kellene számítanunk. Sőt egyesek szerint 150 dollár is lehetne az ár. Ne feledjük, hogy minél magasabb az ár, annál inkább megéri alternatív energiahordozókat, na meg megújuló energiát használni. Persze ez hosszútávon igaz elsősorban.
Sokan félnek attól, hogy Irán aláaknázza a szorost, ami szerintem abba a nehézségbe ütközik, hogy ahhoz hajót kellene odaküldeni. Ezt pedig az USA nagy valószínűséggel meg tudja akadályozni.
Kérdés, hogy Oroszország vagy Kína beavatkozik-e Irán oldalán. Szerintünk az oroszoknak jelenleg nincs ereje erre, még akkor sem, ha magasabb a kőolaj ár. Kína meg óvatos, s elsősorban Tajvan érdekli és nem Irán. Szóval az „egy mindenki ellen” elégé eldöntött kérdésnek látszik. ha pedig így van, akkor Oroszország megint eggyel kevesebb szövetségessel számolhat, viszont esetleg közelebb hozhatja Kínával az energia exporton keresztül (is).
S még valami. Irán viselkedése egy fuldokolóéhoz hasonlít, aki mindenbe belekapaszkodik, rúg-kapál de sikertelenül. Irán „össze-vissza” lövöldözik, ráadásul még pontatlanul is, amivel további ellenségeket szerez. Ez is mintha azt sugallaná, hogy nem lesz meg a kellő erő sokáig kitartani.