Nem az olajpiac a Hormuzi-szoros lezárásának igazi vesztese

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy miként alakult a Hormuzi-szoros lezárása miatt érintett, Európában kereskedett energiahordozók ára az év eleje óta. A következő érdekes megállapításokat lehet tenni:

• Az európai földgáz árak (TTF Front Month) és az európai dízel árak nőttek a legnagyobb mértékben, az árfolyamemelkedésük meghaladja a 100%-ot.
• Az európai benzinárak emelkedtek a legkisebb mértékben, a Brent típusú kőolaj áremelkedése felülmúlta a benzin drágulását.

TTF földgáz: A Hormuzi-szoros lezárása miatt a katari LNG termelés kiesik a világpiacról, Katar részlegesen le is állította a cseppfolyósító üzemeket. Katar a világ LNG termelésének 19%-át adja, kb. 77 millió tonnát a jelenlegi 460-484 millió tonnás teljes kínálatból. (1 tonna LNG-ből kb. 1,36-1,38 milliárd köbméter földgáz nyerhető ki visszagázosítás után.) Az európai földgázárak emelkedéséhez hozzájárul, hogy az európai földgáz tárolói töltöttség jelenleg viszonylag alacsonyan, 29%-on áll.

Dízel/Benzin/Kőolaj: Az európai dízelpiac napi 1,5 millió hordós hiánnyal küzd, amit a kontinens a Közel-Keletről, Észak-Amerikából és Indiából pótol. Eddig az import jelentős része, közel 50%-a jött a Közel-Keletről, különösen azért, mert az orosz szállítások aránya 2022, vagyis az ukrán-orosz háború és a szankciós politika kezdete óta drasztikusan lecsökkent. A Hormuzi-szoroson áthaladó dízel a globális tengeri szállítások 10%-át adja, ez jet üzemanyagból 23%, nyersolajból 33%, naftából 38%. Benzinből az európai kontinens túltermelése napi 1 millió hordó, így a Közel-Kelet kiesése itt messze nem okoz akkora fejfájást, mint a jet/dízel piacok esetén.

A főbb európai energiahordozók árváltozása 2026. január 1. óta dollárban számolva

Forrás: Reuters, Bloomberg