Minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe

Sajnos a magyar sajtón nem jön igazán át, de számomra úgy tűnik, minden idők legnagyobb energia és kőolaj válsága előtt állunk. Az amerikai/izraeli stratégia sajnos a mostani állapot szerint nem jött be: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne. Ennek a következménye, hogy jelen pillanatban egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni. Az alábbi rövid felsorolás azt mutatja, hogy a múlt közel-keleti válságai mekkora olajkínálati sokkot jelentettek. Nagyon jól látszik, hogy a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb, még úgy is, hogy a mostani globális kőolajfogyasztás (napi 105 millió hordó) jelentősen meghaladja a 70-es évek napi 60-70 millió hordós szintjét. A Goldman Sachs nem véletlen mondta ma reggel, hogy a 2008-as történelmi, 147 dolláros hordónkénti kőolajárat is meghaladhatjuk, ha rövid időn belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül.

• Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10%-a. (Mostanáig a legnagyobb ellátási zavar, amelyet Egyiptom Sínai-félszigetének megszállása okozott.)
• Öbölháború (1990–91): a globális kínálat 9%-a. (Irak Kuvait elleni inváziója és a nemzetközi válaszlépések váltották ki.)
• Arab olajembargó (1973): a globális kínálat 7%-a. (Az OPEC tagállamai csökkentették a szállításokat azokba az országokba, amelyek Izraelt támogatták a Jom Kippur háború során, ami négyszeresére növelte az árakat.)
• Iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7%-a. (A forradalom miatt az iráni termelés drasztikusan visszaesett, ami 1980 elejére megduplázta a világpiaci árakat.)
• Amerikai-iráni háború (2026. március): a globális kínálat 20%-a. (A Hormuzi-szoroson keresztüli tankeres forgalom leállása elvágta Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak fő exportját. A tartalék kapacitás gyakorlatilag 0%-ra csökkent, mivel a kulcsfontosságú, gyorsan reagáló termelők fizikailag ki vannak zárva a piacról.)

A Hormuzi szoros ráadásul nemcsak a kőolaj miatt fontos, de ezen keresztül hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya vagy éppen hélium halad át. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Arab-öbölben lévő államok innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét. Gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult a helyzet miatt.

A Hormuzi-szoroson átmenő anyagok a teljes globális kínálat %-ában

Forrás: Bloomberg, Argus, CNBC

A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy soha nem látott mértékű termékfelszabadításra készül a világ: a Nemzetközi Energiaügynökség javaslata 400 millió hordó stratégia tartalék piacra dobása lenne az OECD részéről. A következő ábra a korábbi lépések nagyságát mutatja. Jól látható, hogy soha ekkora kőolaj kínálati válság nem volt a világban.

A nemzetközi stratégiai kőolaj tartalékok felszabadítása (millió hordó)

Forrás: IEA, CNBC