Világvége 3 százalékkal

Habár paráznak a piaci szereplők, a részvénypiaci reakciók valójában visszafogottnak mondhatók. Az S&P500 index például cirka 3 százalékkal értékelődött le február vége óta. A piaccal régóta foglalkozó emberek jól emlékeznek arra, hogy egy igazi válságos helyzetben (pl. orosz, brazil, dotcom, stb.) a piacok egy nap alatt estek ekkorát, sőt nagyobbat. Az elmúlt évek alacsony volatilitása elkényeztetett bennünket. Na meg az is igaz, hogy az egymást követő válságok olyan intézkedések bevezetését hozták, olyan erős szabályokat alakítottak ki a különböző pénzügyi termékekere, hogy a tovább terjedő kockázatok a lehető legkisebbre csökkentek. Talán ennek, na meg a továbbra is relatíve, legalább részlegesen alacsony energiaáraknak köszönhető az egyelőre visszafogott reakció a piacokon. Ennek példázatára álljon itt egy táblázat.

Egyes energiahordozók ára

Forrás: Erstemarket

A kakukktojás pedig az amerikai fölgáz ára, amely nagyjából tizede az egyéb energiahordozók fajlagos árának (Ft/kWh). S mindez annak ellenére van így, hogy az amerikai export kapacitások folyamatosan növekednek, ami kiegyenlíthetné az amerikai belpiaci és a külpiacokon levő árak közötti bődületes különbséget. Mindenesetre a megnövekedett különbség például az amerikai műtrágya gyártókat (a földgáz a műtrágya egyik alapanyaga) igencsak kedvező helyzetbe hozza. Hiszen jóval olcsóbb termékeiket jóval nagyobb körnek tudják eladni.

Na de térjünk vissza a táblázathoz, amely azt mutatja, hogy az USA csak részlegesen szenved a magas energiaáraktól (üzemanyag árak), ami elsősorban az átlagembert érinti, s talán kisebb mértékben a gazdaságot. Míg az EU-ban mind a gáz, mind az olaj árának emelkedése negatívan hat. Talán éppen ezért is látunk itt például cirka kétszer akkora (7-8%) árfolyamcsökkenést pl. a DAX indexben, ami még mindig visszafogottnak mondható.

Mindez a „lanyha” reakció, ahhoz képest figyelemre méltó, hogy a jelenlegi kiesés az olaj kínálatból bődületes mértékű. Hasonlóra még soha nem volt példa.

Ugyanakkor rövid távon jelentős olajmennyiség van a piacon. Az IEA 32 tagországának 1,2 milliárd hordó tartalékán felül még 600 millió hordó egyéb ipari tartalék van a piacon, bizonyos kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Oroszország pedig, mint megtudtuk, tankerekben kb. 100 millió hordó kőolajat hajóztat a tengereken, amire most szankciómentességet adott az USA. Ezek együttesen közel 90-100 napig pótolhatják a Hormuzi-szoros kiesését. Ebből eddig 13 nap telt el.

Szóval idő ugyan még van, de ahogy telik, úgy nő az aggodalom is. Ezen az ún. escort szolgáltatás (az amerikai viszont biztosítás és hadihajó védelem a szoroson áthaladó konvojokra) is csak részlegesen fog segíteni. Ugyanis az előzetes becslések szerint a korábbi 80-100 hajó töredékét fogja csak tudni átkísérni az amerikai haditengerészet a szoroson.

Szóval egyelőre csak módjával, de egyre inkább aggódunk. Ugyanakkor igazán akkor kell komolyabban félnünk, ha az elkövetkező néhány hétben nem születik megoldás. Pl. béke vagy fegyverszünet vagy valami hasonló. Ugyanis a hajóforgalom újraindítása is időt vesz igénybe, amely a szoros elaknásításának mértékétől is függ.