Az emelkedő sertésárak háttere

Böjti szelek Németországban

A februárban kezdődött áremelkedést a malac és a vágóállat árakban szinte egyszerre érzékeltük, ami egyértelműen a kínálat szűkösségére utal, és ez jellemzően nem rövid távú tendencia. Az emelkedést a vágósertések szűkülő elérhetősége indította el.

Forrás: pig333.com

Mivel a keresleti oldal élénkülése csak kisebb mértékben volt érzékelhető, a húsipar átadási áraiban csak részben sikerült az alapanyag oldali árnövekedést tovább hárítani. Ebben március utolsó hetében volt érzékelhető változás, a kereslet élénkülése által.

Érzékelve a kereslet növekedését, a hizlalók elindultak malacért, ami az árakat szükségszerűen megemelte. A szokásos stabilizációs időszak az emelkedések közben ezért csak most érkezett el. Mindez annak reményében, hogy az elmúlt hónapok veszteségeit sikerül ellensúlyozni.

A német sertéstartás leépülése véleményem szerint nem állt meg, csak megtorpant tavaly. A szigorú szabályok, amelyek a környezet és állatvédelem oldaláról szorítják sarokba őket, elbizonytalanítják a fejlesztéseket, aki pedig lemarad az kimarad.

A német piac kínálati szűkössége egyre tartósabbá válik. Ezt az EU belső piaci többlete könnyedén kiegyenlíti, de ebben az évben sok tagállamban látszik készletnyomás és veszteség a szektorban, ami a termelési kedv romlását, a kínálat szűkülését vetíti előre. Az árak emelkedése persze a legtöbb országban elindult, az export-korlátok és a sertéspestis miatt több termék marad a kontinensen, ami sokakat elbizonytalanít. Az EU sertéshús piacának egyensúlyához Spanyolország kiemeleten járul hozzá. Bár a járvány miatt kereskedelmi korlátokba ütközött, termelése nem csökkent, ami lassítja a belső piac áremelkedéseket. Tavaly az EU-ban 227 millió sertést vágtak le, ami 5 milliós emelkedés az előző évihez képest. Az átlagsúlyok csökkentek, vagyis a termelők igyekeztek - a csökkenő ártrend miatt - minél hamarabb szabadulni az állatoktól. A legnagyobb termelő Spanyolország, 2025-ben több mint 56 millió sertést vágott le. A spanyol termelés folyamatosan növekszik. 2024-ben még 54 millió disznót vágtak. Csak hogy érzékeljük, eközben a németek már csak 45 milliót vágtak, ami tíz éve még 60 milliós volt.

Az EU sertéspiacán mindezek fényben, az elkövetkező hónapokban a termelés csökkenésére számítok. Ennek súlya nyugat felé billen, ott fog ez igazából realizálódni, míg térségünk tartani fogja termelési szintjét. A középtávú kilátások leginkább a piacbővítési lehetőségektől függenek. Akár a belső, akár az exportpiacokon elérhető növekedés fogja az áremelkedések ütemét meghatározni.

Kínáról csak nagyon röviden annyit, hogy a kereslet lanyha, ezért a sertésárak alacsonyak, a veszteségek nőnek, a szektor koncentrálódik. Fordulatnak még nincs jele, ezért kevéssé számíthat a világ arra, hogy importjuk növekedni fog. A belsőségek nélkül idén egymillió tonna lehet mindössze az importjuk, ami a tartós csökkenés folytatódása.

Az orosz sertéstartók kínjairól is érdemes megemlékezni. Ott is hónapok óta esnek a sertésárak, az ok azonban sajátos. A húsiparuk ugyanis egyre inkább térnek át a kínai baromfihús felhasználására a készítményekben. Ez egyfajta reakció a fogyasztói húskészítmény-árak erős áresésére. Az orosz állami statisztikai szolgálat, a Rosstat februárban arról számolt be, hogy a sonkaárak 23 százalékkal csökkentek éves szinten, a lapockáé 27 százalékkal esett. A csökkenés nagy része az elmúlt hónapokban történt – ezt a tendenciát az orosz sertéstermelők a kínai baromfihús behozatala növekedésének tulajdonítják. Az olcsó kínai alapanyag miatt az orosz sertéstartás veszteségessé vált. 2025-ben Kína 118 300 tonna baromfihúst exportált Oroszországba, ami 56,1 százalékkal nőtt 2024-hez képest, és 630 százalékkal magasabb, mint 2023-ban – állítja az orosz Állami Vámhivatal. Ez persze az orosz baromfiárakat is mérsékli. A piaci szereplők szerint a kínai csirkehús – még az importköltségeket is figyelembe véve – körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mint a hazai.