Újra relevánsak lettek a maastrichti kritériumok
Az újonnan felálló kormány elképzelése jelentősen eltér az előzőétől az euró bevezetése kapcsán. Míg az Orbán kormány alkotmányba foglalta, hogy az ország fizetőeszköze a forint, ezzel határozottan mutatva, hogy nem tervezte az euró bevezetését, addig az új kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. De mik is pontosan ezek a kritériumok és hogyan áll Magyarország ezekben a mutatókban?
Árstabilitás elérése: A megfigyelést megelőző évben az euró övezethez csatlakozni kívánó ország inflációs rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU tagország átlagos értékét. 2025-ben Ciprus (0,8%), Franciaország (0,9%) és Olaszország (1,7%) volt a három legalacsonyabb inflációjú ország. Ezek átlaga 1,1%, így az infláció szerinti kritérium 2,6% lett volna 2025 év végén. Ezzel szemben Magyarországon 4,4% volt 2025-ben az átlagos infláció és az MNB értékelése szerint 2027 második felére reális a jegybanki 3%-os inflációs cél tartós elérése. Vagyis ez a kritérium szigorú monetáris politikával akár relatíve rövidtávon is teljesülhet.
Hosszútávú kamat kritérium: A hosszú lejáratú állampapírok kamata legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az infláció szempontjából legjobban teljesítő 3 ország állampapírjainak kamatszintjét. Az elemzés során mi a 10 éves állampapírok hozamát vizsgáltuk. A fenti 3 ország átlagos hosszú hozamszintje 3,6%, így a limit 5,6%. Az elmúlt hetekben rendkívül erős hozamcsökkenés volt tapasztalható a magyar állampapírok tekintetében az európai konvergencia várakozások hatására így a 10 éves magyar hozam 5,9%-ra csökkent. Ergo ennél a feltételnél közel állunk a kritériumhoz. A 10 éves magyar állampapírok felára a hasonló lejáratú német állampapírokhoz képest 300 bázispont alá esett, szemben a 400 bázispont körüli átlaggal. Ennél alacsonyabb felár utoljára 2021 első felében volt, amikor jelentős globális pénzbőség és erős kockázatvállalási hajlandóság jellemezte a tőkepiacokat.
A költségvetési hiánynak 3% alatt kell lennie. Ugyanakkor az is elfogadható a kritérium teljesítésének, ha tartósan csökken és stabilan közelíti a 3%-os hiánycélt a költségvetés, vagy ha csak átmeneti ok miatt ugrott a megfigyelési időszakban 3% fölé a hiány, de előtte más stabilan teljesült. 2020 óta a magyar költségvetési hiány bőven 3% fölött van és az idei évben is 5% fölött alakulhat. Így a következő években jelentős javulást kell elérni a költségvetési fegyelem terén a cél teljesítése érdekében
A GDP arányos államadóságnak 60% alatt kell lennie, de minimum megfelelő sebességgel kell ennek eléréséhez közelíteni. Ezzel szemben az Eurostat legfrissebb adatai alapján Magyarország eladósodottsága 75,2% és 60% alatti értékre utoljára a 2000-es évek elején volt példa. Szigorú költségvetési fegyelemre és dinamikus gazdasági növekedésre lesz szükség a következő évékben ahhoz, hogy célérték közelébe lehessen visszaszorítani az eladósodottságot.
ERM II: Az euróhoz való csatlakozást megelőzően legalább két évet kell az ERM II -ben eltölteni, úgy, hogy az adott deviza árfolyama adott referencia szint körül maradjon az euróval szemben. Mindezt mérsékelt volatilitás és jelentős jegybanki intervenció vagy az EKB-tól jelentősen eltérő kamatpolitikai lépés nélkül kell elérni.