Miért is?
Miért is van gyakorlatilag csúcson az S&P500 vagy éppen a DAX index? Na persze azon túlmenően, hogy a profitok az idei évben jelentősen növekednek. Az S&P500 esetében egyenesen arról beszélünk, hogy elszállnak, de a DAX-nál is jelentős, 15 százalék körüli bővülést mutatnak az előrejelzések. Szóval a funda megvan, legalábbis, ha az iráni konfliktus nyugvópontra jut.
Erre pedig az az „okos” megoldás született, hogy azt a kérdést, amiben abszolút nem tudnak megegyezni a felek, egyelőre kiveszik a tárgyalásokból és 60 napot adnak ennek megtárgyalásárára.
Más egyéb dolgokban megállapodnának most. Ebben Iránnak az az üzlet, hogy ebben a 60 napban akár 10 milliárd dollárt is kereshetne az eladott olajon. Trump esetében pedig a csökkenő üzemanyagárak javíthatják az otthoni politikai pozícióit. A világnak meg az, hogy ez alatt legalább nem fogynának tovább a készletek, sőt, talán még némi visszatöltésére is lenne kapacitás. Szóval mi is ez az „együttműködési memorandum”, amit alírnának?
A tervek szerint a memorandum aláírása azonnal leállítaná a harcokat, majd fokozatosan újranyitnák a Hormuzi-szorost, és egy 60 napos tárgyalási folyamat kezdődne a fennmaradó kérdésekről, elsősorban Irán nukleáris programjáról, ami az USA szerint oda vezetne, hogy Irán lemond a több mint 400 kg dúsított uránkészletéről.
Ugyanakkor jelentős nézetkülönbségek maradtak. Irán szerint ez a megállapodás még abszolút nincs kész, s szó sincs arról, hogy átadná az uránkészleteit. A Hormuzi-szoros kapcsán Teherán azt szeretné, ha az iráni ellenőrzés alatt maradna, miközben az USA csak fokozatosan oldaná fel a blokádot, és a befagyasztott iráni pénzügyi eszközök feloldását is a szoros újranyitásához kötné.
Az iráni gazdaság szempontjából kulcskérdés a szankciók feloldása és a több milliárd dollárnyi befagyasztott vagyon felszabadítása, de ezekről várhatóan csak a memorandum után egyeztetnek. Emellett nyitott kérdés maradt a ballisztikus rakéták és a libanoni Hezbollah helyzete is, miközben Irán teljes regionális tűzszünetet szeretne, az USA és Izrael viszont fenntartaná katonai mozgásterét.
Valószínűleg pont az elakadt tárgyalásoknak köszönhetően adott ma hajnalban nyomatékot az USA a követeléseinek azzal, hogy a szoros környékén levő kilövő állásokra és aknásításra használt hajókra mért csapást. Ezzel is gyengítve Irán lokális katonai erejét, de kockáztatva azt, hogy Irán visszavonul a tárgyalásoktól, mint azt már oly sokszor megtetette.
Viszont úgy tűnik, hogy Iránnak a bevételek, az USA-nak pedig a csökkenő árak nagyon fontosak. Ez pedig nagy valószínűséget ad a megegyezésnek, amelyet továbbra is áraz a piac (lásd kis kőolajár emelkedés, kis részvényárfolyam csökkenés a támadás hírére, miközben előtte komoly emelkedés volt). Annak viszont nagy a valószínűsége, hogy a 60 napban nem fognak megegyezni a nehéz kérdésekben. Viszont mind a két fél azon fog dolgozni, hogy hogyan kerülje meg a szorost a kőolaj szállításokkal, hogyha az újra lezárásra kerülne. Ilyen alternatíva a vasúti szállítás, ami azért rázós út, s a mennyiségek miatt nagy valószínűséggel teljes kiváltásról, pláne rövid távon nem lehet beszélni.