Felpörgött a kínai külkereskedelem májusban

Kína exportja és importja egyaránt a vártnál gyorsabb ütemben bővült májusban, amit elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardverek iránti erős globális kereslet okozott. Az export éves alapon több mint 19%-kal nőtt, ami három hónapja a leggyorsabb növekedési ütem, és meghaladja az elemzők által várt 15%-ot. Eközben az import több mint 27%-kal ugrott meg. A külkereskedelmi többlet 105,4 milliárd dollár lett végül, ami január óta a legmagasabb érték.

Az erős exportteljesítmény mögött továbbra is az AI-iparhoz kapcsolódó kereslet áll. Az elemzők szerint a cégek részben előrehozott megrendelésekkel is reagálnak a geopolitikai bizonytalanságokra, ami szintén felfelé torzítja a számokat. A trend jelentős bevételnövekedést hoz nemcsak olyan nagy szereplőknek, mint a Samsung, hanem kisebb kínai beszállítóknak is, például az adatközpontokhoz szükséges optikai komponenseket gyártó cégeknek (Zhongji Innolight Co).

Az Egyesült Államokba irányuló export közel 36%-kal emelkedett, ami 2021 óta a legerősebb növekedés, ezzel folytatódik a korábbi vámháború utáni kilábalás. A legtöbb régióban gyorsult a kivitel, kivéve az Európai Uniót és Latin-Amerikát.

Az importoldalon szintén az AI dominál: a kínai vállalatok jelentősen növelték a külföldi chipek és gyártóberendezések beszerzését. Ezt jól mutatja, hogy Dél-Korea félvezető-exportja Kínába több mint 200%-kal emelkedett májusban.

Az AI-boom ugyanakkor egyre inkább kettős szerkezetű („K-alakú”) növekedést eredményez a gazdaságban: míg a technológiai szektor gyorsan bővül, addig a hagyományos iparágak, például a ruházati termékek stagnálnak. Áprilisban az exportnövekedés felét már a félvezetők és számítógépek adták.

Ezzel szemben az energiaimport visszafogott. Kína, a világ legnagyobb olajimportőreként az év első öt hónapjában 5%-kal kevesebb nyersolajat vásárolt, mint egy évvel korábban.