Meddig?

Meddig tart még a hormuzi szoroson áthaladó olajszállítmányok körüli bizonytalanság?

Ezt a kérdést már egyre kevésbé teszik fel a befektetők, az üzleti tervezők, s valószínűleg a jegybankok közgazdászai is maguknak. Néhány hónappal a háború kitörése, és a Hormuzi szoros lezárást, s megannyi békefelé mutató erőfeszítést követően, a piaci szereplők már nem a háború lezárásával és a szoros megnyitásával spekulálnak, hanem a normális üzletmenet részévé tették a hiányzó olajmennyiséget. Ez hasonló ahhoz, ahogy a magyar piaci szereplők az Orbán kormány intézkedéseit kb. 10 év után már nem külön, egyszeri, rendkívüli tételként kezelték, hanem a normális üzletmenet részeként. Ez pl. az OTP esetében hozott jelentős változást ez eredmény kimutatásokban. S igen, az új kormány intézkedéseivel idővel enyhülhet a nyomás, de látjuk pl. a MOL esetében, hogy a költségvetés realitása egyelőre még nem a külön és extra tételek megszűnésének irányába mutat. Még akkor sem, ha néhány év távlatában elég nagy a valószínűsége, hogy ezek megszűnnek. Csak halkan mondom, mondjuk, hogy a piaci szereplők egyelőre nem is nagyon számolnak ezzel.

Nahát ezt látjuk - csak jóval rövidebb idő alatt - az olaj piacon is. A szereplők, ahol csak tehetik átállnak alternatív megoldásokra, ezzel is csökkentve az olajszükségletüket. Pl. a modellekbe beírják az 5-15 dollárral magasabb kőolaj árakat, s ennek megfelelően hajtják végre e termék kiváltását. Na meg más egyéb termékekét is, amelyek a szoroson keresztül jutnak el a világpiacra (pl. hidrogén). Ez a pragmatizmus azért is fontos, mert Trump már sokszor nem arról beszél, hogy mi lesz az Iráni uránnal, ami miatt a háború indult, hanem arról, hogyan nyitja meg a szorost vagy éppen hogyan gátolja meg az iráni olaj piacra jutását. Szóval az elsődleges célokban eggyel hátrébb lépett a világ első számú katonai hatalma.

S akkor ott van a másik kérdés: Meddig esik még a koreai tőzsde?

A Kospi index, ma is 6 százalékot szánkázott lefelé. S közelében van egy támasz szintnek 6.350 pont környékén. De a nagyobb támasz 5.000 pontnál van. Ugyanakkor, ha az értékeltséget nézzük, akkor az elmúlt 20 év legalacsonyabb értékét kapjuk pl. az előremutató P/E értékeltség alapján 6,3-at. Miközben 2006 óta, az előremutató P/E ráta nem nagyon járt 8 alatt, s bizony néha még a 12 fölötti tartományban is járt.

A Kospi index előremutató PE értékeltsége

Forrás: Bloomberg

Ez pedig azért van így, mert a Samsung, meg az SK Hynix együttesen több mint 60 százalékát adják az indexnek. Vagyis ennek a két részvénynek a mozgása határozza meg elsősorban az index értékét is. (ezekről már korábban is írtunk) Az SK Hynix esetében pedig megjelenik az az érdekesség, hogy az USA-ban 40 százalékkal magasabb áron forog, mint Koreában. Szóval ennek előbb utóbb valahogy ki kell egyenlítődnie. Ennek pedig egyik megoldása lehet az amerikai ADR-ek csökkenése, s például a koreai részvények emelkedése. Egy szó, mint száz, a fundamentumok a és a technikai kép is azt sugallja, hogy a koreai korrekció kezd egy kicsit túlhajtott lenni, de mivel a hangulat mozgatja az árakat ezért nehéz megmondani, hogy meddig tart még a lejtőn való szánkázás. A józan ész viszont azt sugallja, hogy a vége felé járhat.