Részecske vagyok, vagy hullám? (Hormuzi tanker forgalom)

A fizikus induló szerint:

„Részecske vagyok, vagy hullám,
Élek-e vagy ez a hullám?”

Na hát ez az érzés keríthette hatalmába a piaci szereplőket az olajpiacon a napokban. Ugyanis a különböző mérések szerint különböző számokat kapunk a naponta áthaladó tanker és így olaj mennyiségére is.

A Hormuzi szoroson áthaladó tankerek száma

Forrás: Bloomberg

Mint a fenti ábrán is jól látható a Bloomberg által gyűjtött adatok szerint gyakorlatilag nulla volt a Hormuzi szorosban az olajszállító tankerek forgalma. Mások pedig mást mérnek, attól függően, hogy milyen módszerrel gyűjtik az adatokat. Ugyanis a szoroson áthaladó hajók, szinte mindig kikapcsolt jeladóval haladnak át. Szóval aki a transponderre hagyatkozik, az gyakorlatilag nullát mér. Aki az űrfelvételekre, az meg közelebb lehet a valósághoz, de nyilván az éjszakai áthaladást kevésbé tudja detektálni.

S itt jön be az USA adatközlése, amely szerint szerdán, az amerikai hadsereg hajói 40 tankert kísértek át a szoroson, összesen 18 millió hordónyi kőolajat szállítva. Hétfőn pedig 17 millió hordó került így „piacra”.

Könnyen előfordulhat, hogy eddig is több olaj haladt át a szoroson, amely megmagyarázná azokat a korábbi adatokat, amelyeket pl. Szaúd-Arábia tett közzé még korábban és arról szóltak, hogy jóval nagyobb mértékben növekedett a kőolaj exportból a bevétele, mint amit az olajár emelkedés indokolt volna. Na meg azt is láttuk, hogy a szinte nulla forgalom ellenére az olajellátás, csak részben akadozik, miközben a kínálat kiesésére korábban sokkal érzékenyebben reagált a piac.

Valószínűsítem, hogy az USA hadserege igazat mond. Ha pedig így van és ez a napi adatközlés folytatódik, ráadásul ilyen nagy számokkal, akkor az az USA sikerét jelenti, s a korábban mondott védelmi kísérgetés ténylegesen működik. Ennek a nyilvánosságra hozatala pedig megmagyarázná azt a tényt, hogy Trump most már arról beszél, hogy nem is akarja oly nagyon támadni Iránt. Legalábbis az időközi választások előtt. Viszont a szállítási információk közlése nagyon is alkalmas a kőolajárak leverésére. S igazándiból rövidtávon ez a célja az amerikai elnöknek. Hiszen a választók az üzemanyagárakon keresztül ítélik meg a tevékenységét. Na, jó, nem teljesen, de fontos tényező.

Szóval, akkor indirekt módon, de talán mégis meg van a helyes válasz, s nem kell azon filóznunk, hogy „Élek-e vagy ez a hullám?”. „Dől” az olaj a piacra.