Pozitív meglepetést hozott az ipari adat

A részletes bontás egyelőre nem ismert, azokat majd szeptember 15-én teszi közzé a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.

Ami a fenti kommentárból leszűrhető az az, hogy a júliusi növekedés hajtóereje az autóipar lehetett. Úgy tűnik, hogy a belépő új kapacitások (nagy valószínűséggel a debreceni BMW) teljesítménye túlszárnyalja a gyengébben teljesítő egységeket a szektorban, ami kedvező jel a kilátásokra nézve. Rövid távon fontos kérdés, hogy az augusztusi mini energiaválság, Paks leállása mennyire hatott negatívan a termelésre. Ha a gyárak a takarékossági kényszert összekötötték a szokásos nyári leállással, karbantartással, akkor nem feltétlenül jelenhetett meg a negatív helyzet hatása az éves statisztikában. Inkább adnak okot óvatosságra a ma megjelent német ipari termelési adatok, melyek – a magyarral ellentétben – negatív meglepetést hoztak, és a ciklikus fellendülés megtörését mutatták az 1,1 százalékos havi ipari visszaeséssel. A német helyzet az aszály miatt is fontos: a Rajna alacsony vízszintje okozta nehézségek a magyar ipari szektort is negatívan érinthették a külső kereslet oldaláról.

Összességében – látva kockázatokat – az elkövetkező hónapokban nem várunk nagyon kirobbanó teljesítményt az iparban. A lassú kilábaló trend azonban folytatódhat, és leginkább a magas rendelésállományok miatt óvatos optimizmussal tekintünk a hazai ipar kilátásai elé. Az idei évben – mint pozitív növekedési hajtóerő – a szolgáltatások mellé az ipar is felzárkózhat.