"Túltoltuk Béláim"

Mivel időben összecseng, sokan vonnak párhuzamot a sertés- és a tej árak csökkenése között. Van azonban egy alapvető különbség. A sertésárak is kedvezőek voltak az elmúlt években, még sem alakult ki jelentős és tartós túlkínálat a piacon, mivel – főként kontinensünkön – a szabályozások sok országban keményen ellene dolgoznak. Megjegyzem, főként politikai tőke reményében. Az, hogy mégis összezuhant, a spanyol sertéspestis és a kétirányú (USA, Kína) vámkivetések következménye. Nem állítható, hogy a megtorpanás ne okozott volna helyüket kereső készletek, de a húsvét előtti időszakban viszonylag gyorsan zsugorodik. Mindenesetre gyorsabban, mint a tejtermékek világ és európai piacán, ahol a világ minden nagy termelő térségében jelentkezett a túltermelés miatti áresés.

A lényeg: ha sokáig jó valaminek az ára, megnő a termelési kedv, növekszik, majd túlnövekszik a kínálat, s ha ezt a kereslet nem követi, akkor esni kezdenek az árak. Mivel abban közös a két piac, hogy az alacsony árak azonnal megemelték a keresletet, a készletek függvényében a sertésár már korrigál, miközben a tejáraknál erre még két-három hónapot várni kell. Mindezek alátámasztására egy sor ábra következik.

Az alapábra a hazai nyerstej felvásárlási ára, amely júliusban az egy évvel korábbinál 36, a mindenkori csúcsnak számító 2023 januárinál pedig 39 százalékkal alacsonyabb. Nos, tekintve, hogy – szintén országos átlagok szintjén nézve – az önköltségek 170 és 180 forint között alakultak az elmúlt évben, és jelenleg, a 126 forintos átlagár magáért beszél. Mint minden átlagár esetén, itt is vannak, akik erősen lefelé húzzák a szintet. A leghatékonyabb üzemekben 150 forint alatti önköltségekről is tudok. Tehát súlyos veszteségek képződnek.

Amit ezekről az árakról nagyon a figyelmébe ajánlok mindenkinek, az a globális összevetés. Az Európai Unió a nagy exportőrök közül messze a legdrágábban állítja elő a tejet. Fenti, globális túltermelésre vonatkozó állításomat támasztja alá az, hogy mindenütt beestek az árak. Az EU-ban júliusban 20 százalékkal voltak az egy évvel korábbiak alatt. A következő megjegyzésem az, hogy - az EU kivételével - már elindult a korrekció.

Forrás: clal.it

A globális tejtermelés 2025 elején tért vissza a növekvő pályára, ami az év utolsó harmadában felgyorsult. Az éves 4,2 százalékos növekedéshez a legtöbb kulcsfontosságú tejtermelő régió hozzájárult. Az amerikai termelés 3,6 százalékkal nőtt, amit a negyedmilliós tehénállomány bővülés és a sajtgyártó kapacitások növekedése hajtott, míg Új-Zéland 1,7 százalékkal nőtt. Az EU is visszatért az erős növekedéshez (+5,1%) a tavalyi kéknyelv járvány után.

A globális tejtermelés növekedése idén erősen le fog lassulni, gyakorlatilag stagnálásra számítok. A szektor nagy tehetetlensége miatt ez a gyakorlatban az első negyedévben még növekedést, a másodikban erőteljes lassulást jelent majd. Az EU-ban éves termelés-csökkenésre számítok, míg az USA és Dél-Amerika tovább fog növekedni.

A világpiacot destabilizálják a kereskedelmi korlátok, de a korábbiaknál kedvezőbb árak ezt jórészt ellensúlyozzák.

Ahhoz már régen hozzászoktunk, hogy a hazai árak elemzését a nemzetközi szintéren kell kezdeni. Maradjunk is ennél, és nézzük tovább az európai helyzetet! Sajnos azt kell mondanom, hogy nálunk és Szlovákiában csökkent a legmélyebbre a tejár. Magyarul olcsók vagyunk, könnyen hiszterizálhatók, gyenge érdekérvényesítők.

Forrás: DG Agri

Itthon az elmúlt év végéig stabil állatállományról és a vállalkozói számról beszéltünk, még az év eleji járványügyi kivágásokkal együtt is. Idén kissé bizonytalanabb a helyzet. Mindkét mutatóban kisebb csökkenésre számítok.

Forrás: KSH

A tej és tejtermékek külkereskedelme továbbra is negatív egyenlegű. Az AKI külkereskedelmi kiadványa szerint, a tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 7,8 százalékkal, importértéke 8,7 százalékkal bővült tavaly. Az árucsoport passzívuma egy évvel ezelőtt 78,3 millió euró volt, a vizsgált évben 17 százalékkal romlott, 91,3 millió eurót tett ki. A tej és tejtermékek exportárbevétele 533,3 millió eurót ért el. Az importoldalon a tejtermékek értéke 642,1 millió eurót. Az árucsoport negatív egyenlegét főként a sajt és túró, valamint a tejföl, joghurt, kefir behozatala okozta. Nyerstejből nettó exportőr, tejtermékekből (tejszín, joghurt, vaj, sajt) továbbra is nettó importőr Magyarország.

A nyerstej kiviteli árai tavaly szeptember óta masszívan alatt voltak a belföldieknek. Ez már tavaly is meglátszott a kivitt mennyiség erős (mintegy 25 %-os) visszaesésében, és ez az idén sem lesz másképp. Még akkor sem, ha a júliusi fordulat 9 forintos pluszba lökte az exportárat.

Forrás: AKI

Kilátások

A fentiekből erős irány rajzolódik ki:

1. Maga a nyerstejár még csökkenőben van. Az ősszel mélypont, majd lassú emelkedés kezdődhet. A tavalyi éves 200 forintos átlagár után mindössze 140 forinttal számolok.

Forrás. KSH + Erste Agrár Előrejelzés

2. Az olasz piac ugyan már csak tizedét képviseli nyerstej kivitelünknek, az ottani azonnali árak azonban fontos indikátorok. A kisebb korrekció ellenére is több mint 60 százalékkal emelkedtek január óta. Az EU tejtermelésének csökkenése, a várható takarmány-hiány, a hőstressz és vírusfertőzések miatt Nyugat-Európában augusztusban a tejtermékárak már emelkedtek. Ez szeptemberben nálunk is meg fog jelenni.

Forrás: clal.it

3. Előrejelzésem szerint tehát, a tejtermékárak 2026-ban és azt követően lassan regenerálódnak majd. Ennek üteme a tejkészletek globális csökkenésén és a készletek kimerülésén múlik majd.