Mit üzennek az állatlétszám adatok?

A marhalétszám emelkedik

A szarvasmarhák összes állománya 2026 első félévében 1,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a tehénállomány 1,4 százalékkal bővült. Mindezt úgy, hogy a tej és a húsmarha szektor teljesen eltérő piaci körülmények között működik. Miközben a tejárak augusztusban az egy évvel korábbinál 35 százalékkal voltak alacsonyabbak, addig a hízóárak az év első hét hónapban 25 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az ellentétes ártrend abban is megnyilvánul, hogy míg a tejárak elérték mélypontjukat és lassan elrugaszkodnak onnan, addig a vágóállatok árai már tetőztek. Ahogy azt két héttel ezelőtti elemzésünkben leírtuk, a marhahús piacon bekövetkezett 2025-ös árrobbanást követően most normalizálódik a helyzet. 2026-os átlagárak még mindig magasabbak, mint a 2023-2025-ös időszakban, de a piacon már megfigyelhetőek az árkorrekciók. E mögött egyébként a fogyasztók magas árakkal szembeni ellenállása húzódik meg.

A két szektor kilátásaiban már vannak hasonlóságok. A tejárak – ha lassan is, de – emelkedni fognak az előttünk álló hónapokban. Egész egyszerűen véget ért a túltermelési válság, és világszerte emelkednek már az árak. Ennek sebessége attól függ, hogy milyen állomány-csökkenés történt az egyes térségekben. Előrejelzésünk szerint, a 2026 decemberi adatok már nálunk is a tehénállomány csökkenését fogják mutatni. A tejfelvásárlás már hónapok óta csökken. Mivel a takarmány-ellátottság rohamosan romlik, az évtizedek óta tartó átlagos tejhozam növekedés is véget fog érni. Tehát, az állomány-csökkenést már nem ellensúlyozza a hozam-bővülés.

A húsmarha árak hamarosan oldalazásba fordulnak. Mivel a kontinensen kifejezetten olcsónak számítunk ezen a piacon, az EU növekvő importigényének - a magunk igen kis léptékének arányában - nyertesi lehetünk.

 
 
Forrás:KSH

Ez a sertésár már sértés

A sertéstartók pokoljárása még nem ért véget. A mélypont keresgélése közben többen hagyták már el a piacot, és sokan fogták vissza a telepítéseket. Ezáltal a 2023-ban kezdődött állomány-növekedés nem csak megtorpant, hanem – előrejelzésünk szerint – fordulatot mutat. Júniusban 2,2 százalékkal számoltak kevesebb sertés, és ami még ijesztőbb, 4,9 százalékkal kevesebb kocát. Ez utóbbi jelzi, hogy további esés várható. Az egész kontinensre jellemző kivágási hullám miatt még nem ért véget az árcsökkenés. Erre a jövő év tavaszán számítunk, amikorra kiderül, mennyivel csökken a nagy nyugat-európai termelők állatállománya.

Kevés a juhász

A juhállomány lefelé tartó hullámzása nem piaci árak miatt van. Az elöregedő termelői kör, a kis üzemméret, a takarmányozási gondok (klíma-változás) és az alacsony belföldi fogyasztás az, ami miatt zsugorodik a szektor. A kilátás további lassú csökkenés.

Tyúk vagy a tojás?

Miközben a tojóállomány stagnál, a csirkeállomány Európa leggyorsabb bővülését mutatja. Idén júniusig 11 százalékkal nőtt. Ezen nem csak a fejlesztések beérése látszik. A fokozott versenykörnyezetben azonban a drága energia, az állatbetegségek rontják a jövedelmezőséget.

A különböző állattartó szektorok termelési ciklusuk arányában reagálják leg a piaci kihívásokat. A nehéziparnak számító marhatartás és tejtermelés lassan, de annál tartósabban alkalmazkodik. A juhászatnál is nagy a tehetetlenség, de a sertés és baromfiszektor – amelyek a leginkább intenzívek – gyorsabban reagálnak. A hatékonyság, fenntarthatóság, állatjólét jelszavai mögött találjuk a jövőképet.