Nem rossz!
A KSH ma reggel a szeptemberi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, melyek szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves szintű infláció így nőtt: 1,6 százalékra a megelőző havi 1,3 százalékról. Az 1,6 százalékos tényadat elmaradt a várakozásunktól és a konszenzustól. Az éves maginfláció minimálisan lassult: a nyolcadik havi 2,0 százalékról 1,9-re mérséklődött az index. A vártnál kedvezőbb adatok támogatják a jegybank által csökkentésre kerülő, új középtávú - jelenleg 2028-ra történő - 2,5 százalékos cél elérését.
A fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek havi alapon. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal csökkent, miközben többek között a friss zöldség és a sertéshús drágult, a gyümölcs és a burgonya viszont olcsóbb lett. A szolgáltatások ára 0,5%-kal mérséklődött, főként az utazási és üdülési szolgáltatások árcsökkenése miatt. A háztartási energia 0,2%-kal, a szeszes italok és dohányáruk 0,1%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 5,9%-kal, a ruházkodási cikkeké 1,3%-kal nőtt. Érdemi meglepetésként az élelmiszerárak mérséklődése nevezhető meg, melyek az előzetesen figyelt magas frekvenciás adatok dinamikájával ellentétben csökkentek a kilencedik hónapban.
A nyáron látott, kellemes meglepetések sora folytatódott az inflációs adatok terén szeptemberben is. A részletek tekintetében fontos kiemelni, hogy az alapfolyamatokat leginkább megfogó maginfláció lassulni tudott augusztushoz képest, ami kimondottan kedvező fejlemény. A kilátások tekintetében lehetünk borúsabbak: a megemelkedett energiaárszint következtében a hazai termelői árakban már látszódik a begyűrűződés, ami fokozatosan jelentkezni fog a fogyasztói árakban. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami ezeddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain. Mindezek szempontjából a forint árfolyamának rövidtávú alakulása is rendkívül fontos lesz: a jövő évi tervezés a cégek többségében jelenleg is zajlik, így a mostani szintek és a volatilitás érdemi befolyással bírhat az árazási döntésekre. Fontos tényező lesz a jövő évi minimálbér-emelésről szóló megállapodás, ami irányt szabhat a bérdinamika lassulásának. Összességében az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várunk.