MOL, OTP, Magyar Telekom és Richter: A 2027-es költségvetési intézkedések hatása vegyes, de összességében inkább negatív

Tegnap a magyar kormány ismertette a 2027-es költségvetési terv részleteit. További részletek ma, illetve később várhatók. A terv célja, hogy az idei 7,5%-os költségvetési hiányt jövőre 4,9%-ra csökkentse, és számos változást vezessen be a bevételi és a kiadási oldalon. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett blue chip vállalatokat érintő legfontosabb változások a következők:

A társaságiadó-kulcs hozzávetőleg 2 százalékponttal, 9%-ról mintegy 11%-ra emelkedne a 180 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű vállalatok esetében.

Az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti árbevételű kiskereskedők esetében a kiskereskedelmi adó kulcsa 0,15%-ról 0,45%-ra emelkedne.

Az energiavállalatokra összesen további 100 milliárd forintos adóteher hárulna.

A kormány 37 milliárd forinttal tervezi növelni a bányajáradékból származó bevételt.

Az Otthon Start támogatott hitelprogram jövő évtől három ponton változna: (i) az új lakások esetében a kamatláb 3% maradna, a használt lakásoknál azonban 5%-ra emelkedne, szemben a jelenlegi, mindkét kategóriára érvényes 3%-kal; (ii) 41 éves felső korhatárt vezetnének be; és (iii) a vásárlóknak legalább öt évig az ingatlanban kellene életvitelszerűen élniük, így ez idő alatt nem adhatnák bérbe. E korlátozások célja a támogatott hitelekből finanszírozott ingatlanspekuláció visszaszorítása.

A kormány újra bevezetné a lakástakarék programot: az első öt évben a megtakarítások után 10%-os, a hatodik évtől pedig 20%-os állami támogatást nyújtana.

A kormány az idén tavasszal leállított lakossági energiahatékonysági program újraindítását is tervezi. A program legfeljebb 15 millió forintos, 3%-os kamatozású, kamattámogatott hitelt, valamint legfeljebb 7,5 milliárd forintos támogatást kínálna a legalább 30%-os energiamegtakarítást elérő beruházásokhoz. Mind a hitel, mind a támogatás összege magasabb lenne, mint a korábbi programban. A módosított Otthon Start program, az újra bevezetett lakástakarék program és a megújított energiahatékonysági program együttesen alkotná a Wekerle Plusz programot.

A négy vállalat közül várhatóan a MOL-t érinti a leginkább a változás, mivel a kiskereskedelmi adó, a bányajáradék, a társaságiadó emelés és az energiavállalatokra kivetett magasabb adók egyaránt hatással vannak rá. Az Erste előzetes becslése szerint ugyanakkor az együttes hatás várhatóan a nettó eredmény mintegy 5%-a alatt marad.

Az OTP-t negatív és pozitív hatások egyaránt érintik. Az Otthon Start szigorúbb feltételei várhatóan jelentősen visszafogják az új hitelkihelyezéseket, míg az újra bevezetett lakástakarék program és a lakossági energiahatékonysági program részben ellensúlyozhatja ezt a visszaesést. A társaságiadó emelés csak az OTP teljes nettó eredményének hozzávetőleg 30%-át kitevő, Magyarországon megtermelt részt érintené.

A Magyar Telekom nyereségének hozzávetőleg 90%-a Magyarországon keletkezik, ezért az Erste előzetes becslése szerint az intézkedés mintegy 2%-os negatív hatást gyakorolhat a vállalat nettó eredményére.

Az Erste várakozása szerint a tervezett adóintézkedések nem lesznek hatással a Richter eredménykimutatására, mivel a vállalat a globális minimumadó szabályai alapján már jelenleg is 15%-os társaságiadó-kulcs szerint adózik.

Úgy tűnik, hogy az extraprofitadók kivezetése egyelőre nem kezdődik meg jövőre annak ellenére sem, hogy az EU ezt korábban kezdeményezte. Összességében a kedvezőtlen változások ellenére úgy tűnik, hogy az üzleti környezet alakulása nagyobb hatást fog gyakorolni a vállalatokra, mint az adózási és támogatási rendszer módosításai.