Magyarország 2027-es költségvetése és középtávú fiskális kilátásai

2027-re a kiadások visszafogásával (1,5% pont), az idei egyszeri tételek kifutásával (1,4% pont), az alacsonyabb kamatterhekkel és egyebekkel (0,2% pont), valamint az adórendszer átalakításától remélt többletbevételekkel (0,9% pont) összesen a GDP 4%-ának megfelelő mozgásteret lát a kormányzat.  Ebből a GDP 1,4%-ának megfelelő összeget szán a kormányzat „igazságossági célokra” - nagyrészt összhangban a korábbi választási ígéretekkel – közszféra béremelések, dupla családi pótlék, az alacsony nyugdíjak emelése, a minimálbér kétszereséig járó SZJA adócsökkentések. Így marad 2,6% pont az idénre várt 7,5%-os GDP arányos hiány 4,9%-ra történő lefaragására. Az államadósság pálya már 2027-ben enyhén csökkenne (77,5%-ról 77,2%-ra a GDP arányában). Makrooldalról a 2027-es tervezet reális feltételezésekre, 2,4%-os gazdasági növekedésre és 3%-os inflációra épül.

A középtávú fiskális pálya szerint a hiány 2030-ra a GDP 2,8%-ra mérséklődne. A kormányzat alapvetően a kiadások visszafogásán alapuló fejnehéz kiigazítást tervez, tehát az időszak elején tenné meg a nagyobb hiánycsökkentő lépésket. Az időszak végére viszont lassul a hiánylefaragás üteme, amiben a 2030-as választási év közeledése is szerepet játszhat. A piaci szereplők egy része azt is csalódásként élhette meg, hogy 2029-ben még jóval 3% felett marad a hiánycél.

ESA-hiány (% GDP)

A bevételi oldalon az adóváltozások összességében a lakossági munkajövedelmek alacsonyabb adóztatását és a nagyobb vagyonok, illetve vállalati jövedelmek magasabb közteherviselését célozzák. A vállalati nyereségadó kétkulcsos lesz, illetve számos az üzleti szektort érintő adóteher nő majd. A 2027-es tervekben nem látszik jele az egyes szektorokat érintő különadó-terhek enyhítési szándékának sem.

Mindenesetre az adószabályok egyelőre nem ismertek, és az sem, hogy az egyes adónemekből pontosan mekkora bevételt vár a kormányzat. Ezek ismerete nélkül egyelőre nehéz megítélni, hogy az adóbevételek kapcsán mekkora lehet a teljesülési kockázat 2027-re vonatkozóan. A pontos adóbevételi terveket várhatóan a 2027-es költségvetési törvényjavaslat tartalmazza majd.  

A kiadási oldalon a kormányzat az előnytelen szerződések és koncessziók megszüntetésén, a túlárazott beruházások levágásán és a nem hatékony gazdasági támogatások megszüntetésén szeretne sok pénz megtakarítani. Emellett a minisztériumoknál és intézményeknél a működési kiadások 10%-os és a felhalmozási kiadások csökkentése 20%-os csökkenése az elvárás a 2026-os eredeti előirányzathoz képest. A beruházási célokra elsősorban az EU-s forrásokból szeretne többet költeni a kormányzat.

Értékelés: kedvező, hogy a jövő évi költségvetési törvénytervezet reális makrogazdasági feltételezésekre épül. Pozitív az is, hogy a ciklus elején tervez gyorsabb hiánycsökkentést a kormányzat. A kilátások szempontjából kedvező, hogy számos az előző kormány által hozott intézkedést, melyek hiánynövelő hatása fokozatosan épült volna fel 2030-ig jelentősen átalakított a kormányzat (Otthon Start, anyák adómentessége, 14.havi nyugdíj). Azonban már 2027-re nézve is a legfontosabb bizonytalanság, hogy a tervezett jelentős kiadásmegtakarítások – különösen az állam működését illetően - fenntartható módon végrehajthatóak-e. Eközben a makrokörnyezet általános bizonytalansága a bevételi oldal alakulására nézve jelenthet kockázatot. Pozitív viszont, hogy úgy tűnik, az EU-s forrásokra tartósan számíthat a kormányzat középtávon is.

A tervezett lépések egy része „alacsonyan csüngő gyümölcs”, ami a továbbiakban már nem áll rendelkezésre, mint hiánycsökkentési lehetőség. Eközben az adórendszert torzító különadók megmaradtak, miközben a háztartási energiaárak támogatott rendszere továbbra is óriási terhet jelent a költségvetésnek. A magas energiaárak miatt 2027-ben már közel 1200 Mrd forintot terveztek be ennek fenntartására az idei évre várt 872 milliárd forint után. Középtávon így különösen fontos kérdés – különösen a viszonylag gyors eurócsatlakozási tervek tükrében - hogy a 2027-es egyszeri egyenlegjavulást milyen tartós strukturális intézkedések követik, amelyek 2030-ra biztosíthatják a 3% alatti fenntartható hiányt és az államadósság fenntartható csökkenését.