Brazil választások, avagy a tőzsdei kaszinó esete

A vasárnap lezajlott brazil elnökválasztás második fordulója nagy meglepetést okozott. Miután az október eleji első körös szavazás alkalmával szintén meglepetésszerűen a jobboldali jelölt Flávio Bolsonaro gyűjtötte be a szavazatok többségét, a legtöbben arra számítottak, hogy a baloldali jelölttel, Luiz Inácio Lula da Silva-val szemben tovább növelheti előnyét a végső szavazáson. Az 1989-es katonai diktatúra utáni első választás óta nem volt rá példa korábban, hogy valaki elveszítse a második kört, miután az elsőben vezetett.

Ennek ellenére a hivatalban lévő Lula az érvényes szavazatok 51,8%-át begyűjtve több mint 4 millió szavazattal nyerni tudott már negyedik alkalommal. Flávio Bolsonaro nem ismeri el vereségét és a szavazás kétórás meghosszabbítása miatt az eredmény megsemmisítését kéri. Ez elég valószínűtlennek tűnik a jelentős szavazatkülönbség miatt, illetve azért, mert a nap közben saját kampánya is kérte a voksolás meghosszabbítását a déli országrészt sújtó esőzésekre hivatkozva.

Nagyobb kockázatot jelent viszont a közel 60 millió Bolsonaro szavazó lehetséges heves tiltakozása és a politikai feszültség erősödése. Az ország helyzete pedig már így is kihívásokkal teli. Lula jelenlegi elnöki ciklusa alatt több mint 10 százalékponttal nőtt az államadósság, ami már meghaladja a GDP 82%-át. A költségvetés ráadásul nagyon merev, a szövetségi kiadások kevesebb mint 8%-a alakítható szabadon. Habár a munkanélküliség rekord alacsony, 5,3%-os, így is 84 millió brazil állampolgár van elmaradásban adóssága törlesztésével. Az infláció a 2022-es 12,1%-os csúcsról jelentősen lejjebb jött, de még mindig magas, 4,6%-on áll. Bár a jegybank már megkezdte a kamatcsökkentést, a 13,75%-os irányadó kamat továbbra is magas hitelköltségeket jelent, megterhelve a háztartásokat és a vállalkozásokat. A közgazdászok többsége szerint a gyorsabb kamatcsökkentéshez az állami kiadások visszafogására lenne szükség.

Ezen a helyzeten várhatóan nem segít Lula győzelme. Bolsonaro első körös győzelmével a piacok szigorúbb államháztartást és az ebből következő alacsonyabb kamatokat kezdtek el árazni. Jelentős pozíciók épültek fel arra számítva, hogy a piacbarátabbnak ítélt Bolsonaro kerül hatalomra. A vezető brazil részvényindex, az Ibovespa korábban az első kör utáni napon közel 8%-ot emelkedett, míg a deviza, a brazil reál bő 4%-ot erősödött a dollárral szemben. A 10 éves brazil hozamok pedig szintén egy nap alatt 130 bázisponttal kerültek lejjebb.

Ma ezeknek a pozícióknak a leépülését láthatjuk. Ahogyan azt is nehéz ilyenkor számszerűsíteni, hogy mennyi emelkedés lehet indokolt egy piacbarátabb kormány színrelépésével, ennek az ellenkezőjét is nehéz megmondani. Nézzük például az iShares MSCI Brazil ETF-et (EWZ), ami a brazil tőzsde mozgásán túl helyi devizakitettséget is vállal. A cikk írásának pillanatában már 26%-os mínuszban van, szemben az október 5-i 12,5%-os emelkedéssel. Ezzel az egész éves emelkedés egy nap alatt semmis lehet.

A befektetők mellett Donald Trump sem örülhet, aki nyíltan kiállt a jobboldali jelölt mellett. Akik fellélegezhetnek Lula győzelme hallatán, azok a brazil esőerdők. A jelenlegi ciklusban is már rekordalacsonyra esett az erdőirtás az Amazonasban, míg az elnök kampányígéretei közt szerepelt, hogy 2030-ra elérik a nettó nulla erdőirtást. Ez a trend éles fordulatot vehetett volna Bolsonaro színrelépésével.