Amerika választ

Holnap tartják az USA-ban az időközi választásokat. Az eredmény elégé lefutottnak látszik. A Polymarket fogadásai alapján úgy tűnik, hogy a 435 képviselői helyből 239-et a demokraták fognak elvinni, s ezzel közel 55 százalékos többségük lesz az alsóházban. Ennek a valószínűségét 95 százalékra teszik a fogadások. A szenátusban pedig 52 helyre növelhetik képviseletüket a demokraták. Erre 723 százalékos valószínűséget adnak a fogadások. Szóval összességében igen nagy a valószínűsége, hogy a demokraták söpörni fognak.

Ez pedig azt fogja eredményezni, hogy az a szabadság, ami eddig adott volt Trump elnöknek, megszűnik. Ugyanis a két házas többség lehetővé teszi a demokraták számára, hogy törvényeket alkossanak, s ezzel megpróbálják átalakítani az adószabályoktól kezdve számos terület szabályozását, de ez az elnöki vétóba fog nagy valószínűséggel ütközni. Azt pedig úgy lehet leküzdeni, hogy kétharmados többséggel kell megszavazni mind a két házban az adott törvényt. Ugyanis ebben az esteben az elnök egyszer vétózhat. Második alkalommal már kötelező aláírnia a törvényt. Viszont nagy valószínűséggel a demokratáknak nem lesz kétharmaduk egyik házban sem. Szóval ha keresztül akarnak vinni valamit, akkor jó pár republikánus képviselőt is meg kell győzni ahhoz, hogy meglegyen a kétharmad.

Az elnök ugyan kormányozhat rendeletekkel, de ott is elég szűk a mozgástér, hiszen csak az adott törvényi keretek között lehet részeltszabályokat alkotni elnöki rendelettel, amelyet a következő elnök azonnal el is törölhet egy tollvonással. Szóval az elkövetkező két évben, nagy valószínűséggel inkább a demokraták akarata teljesülhet, de valószínűleg súlyos kompromisszumok árán. Azaz jóval kiegyensúlyozottabb kormányzás jöhet, mint eddig volt. Viszont így is van egy félelem a piaci szereplőkben, hogy a demokraták megpróbálják a szociális juttatásokat növelni, s az adókat meg megemelni.

A Bloomberg összeszedte, hogy milyen szektoriális hatásoka lehet számítani.

Forrás: Bloomberg

Persze annak a valószínűsége, hogy megmarad a teljes republikánus többség, 1 százalék körül van. Viszont enyhén nagyobb, mintegy 28 százalék annak a valószínűsége, hogy a szenátusban megőrzik a többséget a republikánusok. Ez pozitív meglepetés lenne a piacok számára. Ugyanis ebben az esteben a republikánus mozgástér relatíve nagy maradna, de a kompromisszum a másik párttagokkal ebben az esteben is jelentős szerepet játszana a törvénykezésben.

Sokat beszélnek arról, hogy a választások után jön Irán lerohanása. Ez mintegy bosszú lehetne, hiszen Irán azzal győz Trump felett, hogy az olajárat magasan tarja, s a borítékolható eredmény esetén elérte célját. Legalábbis a lokális célját. Hiszen a magas kőolajárakkal odahaza meggyengíti Trumpot politikailag.

A kérdés az, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban mért egyedi csapások a hajókra mennyi erőforrást kötöttek le Irán részéről. Az az érzésünk, hogy nem keveset. Ugyanakkor nagy valószínűséggel továbbra sem lehet bombázásokkal térdre kényszeríteni a rezsimet. Szóval ha Trump megtorló háborút indít, azzal is inkább a humanitárius katasztrófa esélyét növeli, ami nem vetne jó fényt rá. Szóval ez a csata már elment, s Trump nagy valószínűséggel elvesztette. Ha a felek valamennyire is a pragmatizmus talaján próbálnak maradni, akkor inkább tárgyalásoknak kellene jönnie. Irán pedig csökkentheti aktivitását a szorosban. Az pedig a hajózási költségek esetleges csökkenésén keresztül az olajár csökkenésének irányába hathatna. Persze mindez akkor, ha a felek racionálisan viselkednek. Erre pedig semmiféle garancia sincsen, na meg bármikor fordulhatnak a tárgyaláson belüli viszonyok is. Egy-két lövedékkel próbálhatnak a felek nyomósabb érveket felhozni az igazuk mellett. Szóval itt is inkább csak valószínűségi változókkal operálhatunk, miközben a bizonytalanság továbbra is magas maradhat.