Európai agrárstratégiák

2026.11.02. 15:35 • Agrár sarok

Az EU-tagállamok jelenlegi agrárpolitikájának alapját a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervek adják. Minden tagállam saját nemzeti tervet készített (Belgium külön flamand és vallon tervvel), amelyek a helyi adottságokra épülnek, de közös EU-célokat követnek: versenyképesség, jövedelembiztonság, környezet- és klímavédelem, generációváltás, valamint vidéki fejlődés. Az éppen most élesbe fordult vita a következő pénzügyi-kifizetési ciklus agrárpolitikájáról még sok bizonytalanságot rejteget, de a forrásszűkülés, a finanszírozási alapok önállósáságnak szűkülése, a támogatási plafon, a nemzeti mozgástér növekedése bizonyosnak tűnik.

Tegyünk tehát egy rövid körutat az EU agrárországaiban, s nézzük meg merre látják az előre vezető utat!

Az agrárstratégiák alapján az EU-ban öt nagy trend, súlyozás figyelhető meg:

  1. Klímaadaptáció és vízgazdálkodás (különösen Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország).
  2. Környezetvédelmi és biodiverzitási célok erősítése (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország).
  3. Élelmiszer-szuverenitás és versenyképesség (Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Románia).
  4. Digitalizáció és precíziós gazdálkodás (Hollandia, Észtország, Dánia, Litvánia).
  5. Generációváltás és fiatal gazdák támogatása valamennyi tagállamban.

Franciaország

A francia stratégia alapvető célja, hogy az ország megőrizze vezető szerepét az EU agrártermelésében. Fő célok: a gabonaexport versenyképességének fenntartása; az állattartás megőrzése; a generációváltás és az agroökológiai átállás. A franciák szerint Európa túlzottan függ a külső fehérje- és műtrágyaellátástól, ezért erősen támogatják a stratégiai önellátást.

Németország

Németország messze a leginkább környezetorientált nagy agrártermelő. Fő céljok: a nitrogénkibocsátás csökkentése; az állatjólét; az ökológiai gazdálkodás bővítése és a szénmegkötés és biodiverzitás. Az állattartás leépülése folyamatos, a szántóföldi technológiai átállás gyorsuló fázisban van.

Spanyolország

A spanyol stratégia gyakorlatilag a vízgazdálkodás köré épül. Fő célok: az öntözésfejlesztés; a víztakarékos technológiák; a klímaadaptáció és a mediterrán kultúrák támogatása. Amennyiben ezek megvalósításában sikeres lesz, fennmaradhat Európa legnagyobb zöldség- és gyümölcsexportőre és tovább nőhet a sertéshús-export.

Olaszország

Az olasz stratégia lényegesen eltér az északi országokétól. Nem a mennyiség, hanem a hozzáadott érték a kulcsszó. Ennek megfelelően fő céljaik: az eredetvédett termékek; a borászat; a prémium élelmiszerek és a feldolgozóipar. Az olasz mezőgazdaság termelési értéke gyorsabban nőhet, mint a volumen. Premizálódni szeretnének.

Lengyelország

Lengyelország az elmúlt húsz év legnagyobb agrársikertörténete. Céljaik: a családi gazdaságok fejlesztése; az állattenyésztés; a feldolgozóipar és az exportpiacok bővítése. Az jelzem elkőre, hogy kommersz baromfiban, tejtermékben, feldolgozott élelmiszerekben növekedni fog exportja. Ez csak részben a német és nyugat-európai termelés kiváltását jelenti, nálunk is bővülni fognak.

Ami mindebből számunkra nagyon fontos üzenet

  1. A nagy agrártermelőknél kiemelt téma a kibocsátási szerkezet változtatása, az új növényfajok piacára való belépés. Ez számunkra továbbra is a legnagyobb lehetőség. Új piaci szegmensek, amelyek a modern táplálkozási igényekre válaszolnak, esetleg generálják őket.
  2. A másik az önellátás. Európa gazdasági, társadalmi környezete, a naponta sűrűsödő válsággócok azt mondatják velem, hogy első helyre kell helyeznünk az élelmiszer önrendelkezést mennyiségben és minőségben egyaránt. Ez egy olyan összetett kérdés, amire a teljes jövőképünk alapozható.
  3. Premizálódás. Nem. Nem fogunk nemzetközileg bevezetett magyar márkákat tudni felépíteni. Viszont, egyet mindenképpen szükséges: Hungarian Food.
  4. A fenti kép az sugallja, hogy az EU gabona- és olajosmag-termelésének súlypontja fokozatosan keletre tolódhat, miközben a magas hozzáadott értékű élelmiszer-előállítás továbbra is Nyugat- és Dél-Európában marad koncentrált. Nos, ennek kell ellene mennünk.

Álljon itt az EU tagállamok agrárstratégiai prioritásaik gyűjteménye!

Ország Fő stratégiai prioritások
Ausztria Ökológiai gazdálkodás, hegyvidéki térségek támogatása, biodiverzitás
Belgium (Flandria) Precíziós gazdálkodás, nitrogénkibocsátás csökkentése
Belgium (Vallónia) Extenzív állattartás, környezetvédelem
Bulgária Gazdaságszerkezet modernizálása, öntözési beruházások
Horvátország Fiatal gazdák, vidéki népességmegtartás
Ciprus Vízgazdálkodás, aszálykezelés
Csehország Nagyüzemek hatékonysága, talajvédelem
Dánia Klímasemleges mezőgazdaság, metáncsökkentés
Észtország Digitalizáció, erdő- és talajvédelem
Finnország Élelmiszer-önellátás, szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás
Franciaország Élelmiszer-szuverenitás, generációváltás, agroökológia
Németország Ökoszisztéma-szolgáltatások, állatjólét
Görögország Víz- és talajgazdálkodás, mediterrán kultúrák
Magyarország Feldolgozóipari fejlesztések, öntözés, generációváltás, exportképesség
Írország Kibocsátáscsökkentés állattenyésztés mellett
Olaszország Magas hozzáadott értékű termékek, öntözés, minőségpolitikák
Lettország Gabona- és tejágazat versenyképessége
Litvánia Gazdaságok modernizációja, digitalizáció
Luxemburg Fenntartható termelés, rövid ellátási láncok
Málta Vízfelhasználás hatékonysága
Hollandia Nitrogénkibocsátás csökkentése, innováció
Lengyelország Családi gazdaságok, feldolgozóipar fejlesztése
Portugália Vízhiány kezelése, ültetvények versenyképessége
Románia Infrastruktúra, öntözés, birtokmodernizáció
Szlovákia Hatékonyságnövelés, öntözés
Szlovénia Hegyvidéki gazdálkodás fenntartása
Spanyolország Vízgazdálkodás, klímaadaptáció, öntözés
Svédország Klímaalkalmazkodás, innováció, állatjólét

 

Keresés
Teljes lista
Jelen weboldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához.
Cookie szabályzat Elfogadás