A vártnál jobban nőtt az ipar szeptemberben is

Ma reggel tette közzé a KSH a szeptemberi ipari termelési adatokat. Az ipar kibocsátása 8,2 százalékkal bővült szeptemberben éves szinten az augusztusi (felfelé revideált) 8,8 százalék után. Az adat pozitív meglepetés, hiszen nagyobb lassulás volt valószínűsíthető az éves indexben: a mi várakozásunk 6,7 százalék, az elemzői konszenzus pedig 6 százalék volt. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlannal.

A pozitív meglepetés oka, hogy havi szinten is megmaradt a lendület, hiszen a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,9 százalékkal bővült szeptemberben. Az év első kilenc hónapjában pedig a termelés volumene 4 százalékkal nőtt.

A részletes bontás egyelőre nem ismert, azokat majd november 13-án teszi közzé a KSH. A hivatal szokásos rövid kommentárja szerint a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása visszaesett.

A fenti kommentárból jól leszűrhető, hogy továbbra sincs változás abban, hogy milyen szektorok hajtják az ipar növekedését. A járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások (Debreceni, Kecskemét) teljesítménye járulhatott hozzá a növekedéshez. Ami pedig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának pozitív hozzájárulását illeti, itt továbbra is egy gyár AI beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó. Új elem, hogy a fenti kommentár szerint a villamos berendezések gyártásának növekedési üteme is pozitívba fordult, azaz az ipari termelés bővülése valamivel szélesebb bázisra kerülhetett szeptemberben.

Összességében tehát ismét pozitív meglepetést hozott az ipari adat. A szektor így a harmadik negyedévben a vártnál is nagyobb mértékben járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. Mivel azonban a KSH első GDP gyorsbecslése kisebb negatív meglepetést hozott a múlt héten, egyértelművé vált, hogy a mezőgazdaság visszaesése lehetett a vártnál jóval nagyobb az időszakban. A gazdaság lassulása tehát egy konkrét egyedi hatásnak, az aszálynak volt a következménye.