2 százalékra emelkedett az infláció októberben
A KSH ma reggel az októberi fogyasztói inflációs adatot tette közzé. A fogyasztói árak havi szinten a vártnak megfelelően 0,4 százalékkal emelkedtek. Az éves szintű infláció így 2 százalékra emelkedett a szeptemberi 1,6 százalékról. Az adat nem okozott meglepetést, megfelelt a piaci konszenzusnak, és kissé magasabb lett az általunk várt 1,9 százaléktól. Az éves maginfláció a szeptemberi 1,9 százalékról 2,1 százalékra nőtt.
Az infláció szerkezete sem okozott meglepetést. Az élelmiszerek árai a vártnak megfelelően enyhén, 0,2 százalékkal emelkedtek havi szinten. A ruházkodási cikkek az őszi szezonváltás miatt 2,1 százalékkal drágultak. A tartós cikkek árai 0,2 százalékkal emelkedtek, míg a háztartási energia ára 0,3 százalékkal csökkent. A fő hajtóerő havi szinten ismét a járműüzemanyag volt, ami 3 százalékkal drágult szeptemberhez képest. A szolgáltatások árai átlagosan 0,2 százalékkal nőttek, leginkább a színházjegyek 8,1 százalékos drágulásának köszönhetően.
Az októberi inflációs adatok megerősítik a képet, miszerint nincs különösebb átárazási hajlandóság, felfelé mutató árnyomás a magyar gazdaságban. A havi emelkedést jórészt szezonális hatások és a járműüzemanyagárak hajtották. Ugyanakkor a tartós cikkek kisebb havi drágulása már jelzi, hogy az erős forint által hajtott dezinfláció lassan a végéhez közeledik. Az év utolsó hónapjaiban a dohánytermékek novemberi jövedéki adó emelése, a kedvezőtlenebb bázishatás és az élelmiszerektől várt lassú további áremelkedés növelheti tovább az inflációt. Az év végén várakozásunk szerint 2,4 százalék lesz az éves infláció, majd a jövő év közepére ismét jóval 3 százalék fölé emelkedhet.
A jövő évi kilátások megítélésben egyre fontosabbá válik majd, hogy mi lesz a bértárgyalások eredménye, mennyivel nő majd a minimálbér, hiszen ez befolyásolja majd az általános bérnövekedés mértékét, illetve a piaci szolgáltatások inflációjával kapcsolatos várakozásokat. A tervezett jövő évi költségvetés a vállalati adóterhek emelése révén inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősíti. Fontos kérdés továbbra is az energiaárak alakulása, melynek hatása az emelkedett termelői árakban már megjelent. Gyors globális energiaár-visszarendeződés esetén viszont a fogyasztói árakba való átgyűrűző hatások visszafogottabbak maradhatnak.