Az olaszokért izgul Európa - Erste Fókusz

A következő 12 hónap számos politikai kockázatot hordoz az eurozónára nézve: német, francia, holland és osztrák választások, Brexit tárgyalások és az új amerikai adminisztráció körüli bizonytalanság. Az eurozóna stabilitása szempontjából a legfontosabb a decemberi olasz népszavazás.

Miről szavaznak az olaszok?

December 4-én alkotmányos népszavazás lesz Olaszországban. A referendum az olasz parlament által még áprilisban megszavazott alkotmánymódosító törvénycsomagról szól, amely csak a sikeres kimenetelű szavazás esetén léphet hatályba. A szavazás lényege a törvényhozás munkájának felgyorsítása a parlamenti rendszer megváltoztatásán keresztül. Ha sikeres lesz a referendum, akkor az 1946 óta érvényben lévő kétkamarás parlamentáris rendszer megváltozik. 315 fős szenátus 100 főre csökken a következő választástól, és a hatáskörét is elveszíti. Így a parlamentet csak a 630 tagú képviselőház alkotná. Ha a szenátus elveszítené a hatalmát, akkor felgyorsítható lesz a törvényhozás, illetve a létszámcsökkentés megtakarítással is jár. A népszavazás sikertelensége esetén azonban Matteo Renzi miniszterelnök lemondana és visszavonulna a politikától.

A szenátusi reform elutasításának valószínűsége nőtt az utóbbi hetekben. A közvélemény kutatások szerint 52% körül van jelenleg a „nem” szavazatok aránya. A bizonytalan szavazók száma még mindig emelkedik, így van még tere az „igen” tábor növekedésének (A referendum bármilyen részvételi arány mellett érvényes lesz). Renzi miniszterelnök pártja megosztott a reformot illetően, míg az ellenzék egységesen elutasítja azt.

A népszavazás várható kimenetelének alakulása a közvéleménykutatások szerint

forrás: Bloomberg

A szavazás lehetséges kimenetelei

A Deutsche Bank elemzői három forgatókönyvet vázolnak fel a választások kimenetelét illetően. A legkedvezőbb eset, ha a választáson az „igenek” győznek, akkor a jelenlegi kormány valószínűleg marad a ciklus végéig, vagyis 2018 közepéig. A Szenátus megreformálása mellett egy új választási törvény is napirenden van. A jelenlegi rendszer gyengeségét jelzi, hogy 1945 óta a jelenlegi a 64. olasz kormány (vagyis eddig egyetlen olasz kormány sem töltötte ki a négyéves ciklusát), ezért olyan változást terveznek, hogy ha egy párt 40%-nál több szavazatot szerez, akkor stabil többséget szerezzen automatikusan a törvényhozásban. A népszavazás komoly erőpróbája lesz Matteo Renzi-nek, és pozitív kimenetel esetén a mindenkori kormány hatalma rendkívül megerősödhet. Az Öt Csillag Mozgalom népszerűsége azonban meredeken emelkedik, és komolyan veszélyezteti a népszavazás kimenetelét.

A szavazás sikertelensége esetén borítékolható a miniszterelnök lemondása. Ebben az esetben szakértői vagy más ideiglenes kormány alakulhat, de előre hozott választásokra lehet számítani, akár már a jövő év közepén. Időközben az új választási törvény is életbe léphetne, amely megkönnyítené a következő parlamenti választások utáni kormányalakítást. Ennek 80% az esélye, ha elbukik a referendum.

A „nemek” győzeleme esetén pedig a legvalószínűtlenebb (de nem teljesen lehetetlen) forgatókönyv, hogy már a jövő év elején új parlamenti választásra kerülne sor. A közvélemény kutatások alapján az Öt Csillag Mozgalom párt lenne a legesélyesebb a győzelemre, aki más euro-szkeptikus pártokkal együttműködve próbálna kormányt alakítani. A pártok különbözősége miatt ez azonban rendkívül nehezen valósulna meg. Erre a forgatókönyvre 20%-os valószínűséget adnak a Deutsche Bank elemzői.

A népszavazás és a gazdaság teljesítménye

Matteo Renzi hatalmon maradhat az „igen” szavaztok többségbe kerülése esetén. A Deutsche Bank elemzői ebben az esetben a jelenlegi 0,4%-ról 0,7%-ra javítanák a GDP növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket. Számos bizonytalan belső és külső tényező van, amelyek az előrejelzést befolyásolhatják, például a megválasztott amerikai elnök jövőbeni politikája. 2018 végéig kb. 0,5%-ponttal magasabb lehet a GDP növekedése a többi szcenáriókhoz képest.

A második forgatókönyv vagyis Renzi lemondása és az átmeneti kormány megalakulása már negatívan érintheti a gazdaságot, növekedés terén továbbra is gyengélkedésre lehetne számítani, de várhatóan recesszió nem következne be. A fő kockázat ebben az esetben, hogy akár hosszabb ideig is kormányon lehetnek olyan heterogén koalíciók, amelyek nem támogatják a szükséges reformok végrehajtását.

Az előrehozott választások és az euro szkeptikus pártok előretöréséről szóló harmadik szcenárió a legkedvezőtlenebb forgatókönyv a gazdaságnak. Ebben az esetben számítani lehet az eurozónában maradásról egy véleménynyilvánító népszavazásra. A jövő évtől pedig akár recesszióba is csúszhatna az olasz gazdaság.

Mi lesz a bankokkal?

A referendum sikeressége esetén valószínűleg lendületet kaphatnak az olasz bankok és a tőzsdeindexet illetve az európai bank indexet is felülteljesíthetik. Ez a forgatókönyv ugyan pozitív a bankoknak, de nem elégséges lépés a pénzintézeteknek, a folyamatban lévő átstrukturálások és feltőkésítések támogatásához. Ebben az esetben sem várható tehát gyorsan rendszerszintű megoldás a bankrendszer problémáira, de a politikai környezet támogatná a bankokat a kilábalásban.

A népszavazás bukása esést hozhatna az olasz bankrészvények árfolyamában, és valószínűleg a piac nagy részét lefedő olasz indexnél rosszabbul teljesítene a bankszektor. A hitelaktivitás romlása további negatív nyomást gyakorolna a gazdaságra, és a növekvő veszteségek még tovább rontanák a helyzetet a bankszektorban. A rendkívül nagyméretű nem-teljesítő hitelállomány miatt az olasz bankok eddig is a figyelem középpontjában voltak. Nagyjából 360 milliárd értékű problémás hitelről van szó, amely a teljes portfolió közel 18%-át jelenti. Nagy átlagban 60%-át fedezték le eddig a bankok, viszont egyes elemzők szerint a névértékük 20%-át érik a követelések, vagyis hiányzik még 20%, ami további veszteségeket okozhatnak a bankoknak. Ebből is látható, hogy komoly tőke hiányzik a bankszektorból, és sikertelen népszavazás esetén a bizonytalanság miatt tovább nőhetne a bankok sérülékenysége.

A nagy bankok közül a legnehezebb helyzetben a világ legrégebbi pénzintézete a Monte dei Paschi di Siena van. A múlt héten izgalmas események voltak a banknál, egy rendkívüli közgyűlést tartottak, és az ott elfogadott intézkedések a csődtől menthetik meg a bankot. Ez pedig jó hír a pénzintézetnek, mert az is kérdéses volt, hogy eljön-e elég tulajdonos, de sikerült a szavazatképességhez szükséges 20%-nál is több részvényesnek összegyűlnie. Marco Morelli vezérigazgatónak sikerült a részvényeseket meggyőznie, hogy a bajba jutott bankban fordulat hozhatna, ha sikerülne tőkét emelniük, 28 milliárdnyi rossz hiteltől megszabadulnának és átszerveznék a pénzintézet működését. A részvényesek 5 milliárd eurós tőkeemelést szavaztak meg.

Az olasz bankok tőkemegfelelése

Az alábbi táblázatban a legnagyobb olasz bankok adatai láthatóak. A számok nem változtak érdemben a július végi Fókuszunk óta, a legnagyobb bajban lévő Monte dei Paschi nem teljesítő eszközállománya például 1,5 milliárd euróval 45,6 milliárd euróra csökkent (ezt az állományt csökkentenék 28 milliárd euróval), miközben a fedezettség 1%-ponttal 48%-ra emelkedett.

forrás: Bloomberg

Általában a bankok esetében a 2016-ra vonatkozó CET1 szükséges tőkemegfelelési mutatója a Bázel III átmeneti szabályai szerint 8,625% és az érték módosul 2019-re fokozatosan 10,5%-ra. Az Európai Központi Bank azonban rendszerszinten jelentős kockázatú pénzintézeteknek minősítette a fenti bankokat, ezért egyedi tőke-megfelelési mutatót írt elő számukra.

A Monte de Paschi kivételével 9,5%-os minimumszintet írt elő az EKB a tőke-megfelelési mutatót tekintve. A bankok többsége jelenleg bőven teljesíti ezt a szintet, így a nem-teljesítő eszközök esetében akár jelentősen is tudnák növelni a fedezettséget a céltartalék képzésén keresztül, hogy saját tőke ne essen az EKB által várt minimum alá (A már említett Fókuszban találhatóak erre vonatkozó számítások). Az UniCreditnél hamarosan elindulhat a 13 milliárd eurós tőkeemelés, de a Monte de Paschi újratőkésítési tervének esetleges kudarca pedig az egész olasz bankrendszerre rányomná a bélyegét. Ráadásul, amíg a nagyobb bankoknál nincsen komoly probléma, de több olyan kisebb problémás bank is található Olaszországban (Popolare di Vicenza, Veneto Banca, Carige, Banca Etruria, CariChieti, Banca delle Marche és a CariFerrara), amelyek rendszerszinten is fertőzést okozhatnak.

A fenti sorok alapján elmondható, hogy az olasz bankrendszer helyzete nem romlott az elmúlt hónapok során. A számok pedig alátámasztják, hogy a legtöbb bank esetében van még tere a további céltartalék képzésnek, vagyis a portfolió esetleges további romlása esetén sem kerülnének a csőd szélére a pénzintézetek. A decemberi 4-i olasz referendum ugyanakkor kulcsfontosságú lehet, mert a „nemek” győzelme esetén tovább növekedhetne a bizonytalanság a bankszektorban.