Tovább folytatódhat a forint gyengűlése - Erste Fókusz

Az elmúlt napokban felgyorsult a forint gyengülése az euróval szemben. A 200 napos mozgóátlagot is könnyedén törte át az EURHUF árfolyam és ezt követően is tovább folytatódott a forint gyengülése.

Újabb jelentősebb ellenállás egészen 315-ig nem látható. Az emelkedő tendenciát kihasználva javasolt kiszállási pontunkat is felemeljük 318,1-hez.

Az elmúlt napok árfolyam emelkedését kihasználva korábbi 307,4-es veszteséglimitáló stop megbízásunkat felemeljük 310,6-ig, ami gyakorlatilag megegyezik a beszállási pontunkkal, így kezdeti kockázatunkat sikerült gyakorlatilag teljes mértékben megszüntetnünk.

Gyengülő feltörekvő piaci devizák

A forint gyengülése nem egyedülálló jelenség. Az elmúlt hetekben a főbb régiós devizák gyengültek az euróval szemben. A gyengülés a török líra esetében a legszembetűnőbb, mely politikailag is instabil és ráadásul jelentős külső eladósodottsággal rendelkezik, így az egyik legsérülékenyebb devizának számít jelenleg. A növekvő amerikai kamatvárakozásokra ennek megfelelően jelentős leértékelődéssel reagált a török líra.

Forrás: Bloomberg

Csökkenő magyar hozamok is gyengítik a forintot

A forint esetében a gyengülés fő oka nem a külső sérülékenységben keresendő, sokkal inkább a csökkenő kamatelőnyünkre vezethető vissza.

A magyar hozamok csökkenésében több tényező is szerepet játszott, melyek közül a legfontosabb a kereskedelmi bankok megnövekedett likviditása és az MNB eszköztárának átalakítása.

Az MNB intézkedéseinek hatására a kereskedelmi bankok folyamatosan szorulnak ki a jegybanki facititásokból és ezzel párhuzamosan jelennek meg az állampapírok piacán. Ilyen irányú lépés például a három hónapos betét mennyiségi korlátozása vagy éppen a kötelező tartalékráta 2%-ról 1%-re való csökkentése. Utóbbi változtatás hatásaként számításaink szerint 170 milliárd forintnyi banki likviditás szabadul fel. A jegybanki betét korlátozásával pedig év végére legfeljebb 900 milliárd forintra csökkenhet a jegybanknál elhelyezett betét összege.

Ráadásul ezzel párhuzamosan az ÁKK az elmúlt hetekben visszavágta a kibocsátott 3 hónapos kötvények volumenét és már csak heti 20 milliárdot bocsát ki, szemben a korábbi 30-40 milliárdos meghirdetett mennyiségekkel. Így a növekvő kereslet csökkenő kínálattal párosul, melynek eredményeként első körben az állampapír piaci hozamok, áttételesen pedig a bankközi forintkamatok is csökkentek. Mostanra mindkettő történelmi mélypontra esett. A 3 hónapos állampapírok hozama már csak 25 bázispont és a 3 hónapos bankközi BUBOR kamatok is alig haladják meg az 50 bázispontot. Ez a hozamcsökkenés pedig gyengíti a forintot az euróval szemben.