MOL: olajcégből kiskereskedő?
A cég – szerintem nagyon helyesen – azt gondolja, hogy a mobilitás megváltozásával nem a kőolaj finomítás a jövő üzlete. Az elektromos vagy más alternatív hajtások elterjedése ugyanis drasztikusan csökkentheti a fosszilis üzemanyagok iránti keresletet, mely ma a finomítók kihozatalának két-harmadát jelenti. Helyette inkább a kőolaj finomításra épülő petrolkémiára és a kiskereskedelemre kíván a vállalat erőforrásokat allokálni. Érdekes, hogy a fő rivális OMV-t is megkérdeztem a kérdésről, akik továbbra is a kutatás-termelés dominanciáját tartják, a profit a „well-head”-nél, vagyis a kútfejnél van. Ez volt eddig az elmúlt 150 évben, amióta olajipar létezik, viszont ennek a feltétele az volt, hogy az olaj iránti kereslet töretlen legyen és az olajcégeket odaengedjék a legjobb erőforrásokhoz. Ezek a feltételek korántsem adottak a jövőben.
Az új stratégiának az lesz a kulcspontja, hogy sikerül-e egy ilyen mentalitást meghonosítani a cégnél. A MOL már bizonyította, hogy tud olajat finomítani és petrolkémiában is egyedül fel tud építeni és üzemeltetni egységeket. Ez utóbbi igencsak lényeges, hiszen a lengyel vetélytárs például a Basell-lel közösen fejlesztett petrolkémiát, ami így nagyon gyorsan épült ki, viszont a továbblépéshez szükséges a partner támogatása. A stratégia ezen részének sikerében nekem nincsenek is kételyeim: a cég operatív vezetése kiváló és a hőn áhított új technológiákat (polyol) is sikerül megszereznie a vállalatnak. A kérdés inkább az, hogy az utazók igényeit kielégítő kiskereskedelem (Fresh Corner) sikeres lesz-e. Eltalálni az autósok ízlésének, pénztárcájának megfelelő kávé és ételkínálatot és ehhez felépíteni a megfelelő kiszolgáló létesítményeket ugyanis teljesen más hozzáállást és tudást igényel, mint megszervezni a kőolaj finomítást vagy a dízel logisztikát.
A kihívás azért is lényeges, mert a teljes EBITDA 20%-a már most is a kiskereskedelemből származik, ennek az aránya pedig tovább nő. Arról nem is szólva, hogy a kiskereskedelmi cégek nyereség alapú értékelése a ciklikus vállalatok 2-3-szorosa. Az első tapasztalatok mindenesetre biztatóak: az új Fresh Corner kutak dizájnja lényegesen szebb a többieknél, a kávé friss (bár engem, mint kifinomult kávéfogyasztót annyira nem győzött meg, de lehet, hogy ebben én a kivétel vagyok, mint a szabály), a szendvicsek szintúgy. És remélhetőleg tiszta, belülről elérhető és fűtött mellékhelyiség is várja az utazókat. Nekem ezek tűnnek a legfontosabb szempontoknak, meg persze tudatosítani a vásárlókban, hogy a mi kínálatunk is van olyan jó, mint az osztrák vagy holland konkurrenciáé.
Pletser Tamás
Budapest, 2016. november 10.