Miért okoz ennyi feszültséget az Északi-Áramlat 2 gázvezeték?

Az Északi-Áramlat-2 gázvezeték a politikai csatározások középpontjában van, amit jól mutat az Economist legfrissebb cikke is a témában.

A párharcok részben az EU-USA viszonyról szólnak, mivel az utóbbi jelentős LNG felfutást remél a palagáz termelés következtében, és Európába szeretne cseppfolyós földgázt eladni. De szól a tagállamok közti vitáról is, mivel az Északi-Áramlat 2-vel Németország energetikai pozíciója erősödik, míg mondjuk a V4-ek, a Baltikum és az észak-európai országok helyzete romlik.

Észak-európai gázvezeték rendszer
Forrás: energypost.eu

Nyilván az energetikában a politikának a szerepe elvitathatatlan, de ha túlzottan elszakad ez a közgazdasági realitásoktól, annak súlyos ára van. Van néhány tényező, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a döntéshozatalnál:

1. Az orosz gáz az egyik legolcsóbb a világon, még a drága infrastruktúrát figyelembe véve is. A szibériai gáz kitermelési költsége 2 USD/boe alatt van, ami az egyik legolcsóbb a világon. Európába szállítani, egy már kiépített infrastruktúrával, még ha ennek a karbantartási költségeit is figyelembe vesszük, az egyik legolcsóbb, sokkal olcsóbb, mint az LNG bármilyen forrásból.
2. Az ukrán gázinfrastruktúra rossz állapotban van, jelentős beruházásra szorul. Kérdés, ki fedezze és fektesse be a szükséges 10-20 milliárd dollárt, egy korrupt országba, ahol egyáltalán nem biztos, hogy a vezetékrendszert használni fogják. Az ukránok nyilvánvalóan hallani sem akarnak arról, hogy a Naftogáz tulajdonjogát átadják bárkinek is. Más viszont ilyen feltételek hiánya nem hajlandó pénzt adni.
3. A harmadik energiapaktum feltételeinek nem felel meg az Északi-Áramlat 2, mivel a forrást nem lehet diverzifikálni. Erre egyetlen import vezeték sem képes, amely egy irányból szállít földgázt. Miért ne lehetne ehelyett már Oroszországban eladnia a gázt vagy mentességet adni az EU szabályozás alól?
4. Mennyivel drágább és kevésbé biztonságos egy tengeralatti gázvezeték, mint egy szárazföldi? És mennyire igazak ezek az állítások a Török Áramlatra, mely a másik fő útvonal lehet, ha Oroszország fenn kívánja tartani pozícióit Európában és el akarja kerülni Ukrajnát? Egyelőre az Északi-Áramlat 1-gyel kapcsolatban nem hallottunk problémákról, kérdés, hogy ez az állítás mennyire igaz a jövőben.
5. Érdemes-e Európának teljes mértékben cseppfolyós földgázra alapoznia és az ehhez szükséges addicionális több száz milliárd eurós többletberuházást tennie, csak hogy teljesen független legyen a politikailag kockázatos orosz és algériai gáztól? Szerintem nem, bár ezzel együtt a nemzetközi interkonnektorok jó részét fel kéne építeni, és Közép-Kelet Európa is jól járna a Krk-re tervezett LNG terminállal, ha ésszerű áron elszállítható onnan a gáz.
6. Végezetül melyik Oroszország jelent kisebb kockázatot: egy olyan ország, ami az energiahordozókon keresztül függ Európától és a világtól vagy amelyik nem? Erre nem tudok egyértelmű választ adni.

Számomra egy dolog tűnik biztosnak tűnik, mégpedig az, hogy a jövőben is jön Oroszországtól földgáz Európába. Az LNG szükséges és szerencsés feltétel, hogy az árszabás ne emelkedjen elérhetetlen magasságba. Az Északi-Áramlat 2 pedig jó eséllyel megépül, a Gazprom és európai finanszírozó energetikai cégek segítségével.

Az Északi-Áramlat 2 megépítése elsősorban a finanszírozó vállalatokat segítené, mint a Royal Dutch Shell (RSDA.NA), az Engie (ENGI FP), a Wintershall (anyacég a BASF, BAS.GY), a Uniper (UN01 GY) és az OMV (OMV.AV). Ezek a cégek összesen 9,5 milliárd dollár vállalati kölcsönnel segítik a fővállalkozó Gazpromot.

Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.

A cikkben szereplő papírok kivétel nélkül kereskedhetőek az Erste Traderben. Próbálja ki demó számlán kereskedési rendszerünket!