A jegybanki mentalitás változása hozhatja el a hozamemelkedést

A 10 éves német államkötvények hozama idén immár negyedik alakommal próbál meglódulni, azonban eddig egyszer sem sikerült még 50 bázispont fölé emelkednie a hozamoknak.

Forrás: Bloomberg, Erste

A mostani hozam emelkedés hatására a hosszú lejárattal rendelkező német államkötvényekből álló kosár, az úgynevezett RX1 instrumentum hozama jelentősen csökkent és a 200 napos mozgóátlag alá esett, ezzel megnyílt a tér a további csökkenés előtt.

A technikai kép alapján az esés csaknem 159-ig folytatódhatna, ugyanis erősebb támasz csak ott húzódik, ezért a short pozíciónkhoz tartozó kiszállási pontot 159,2-höz helyezzük el.

A kedvező hozam-kockázat érdekében a stop megbízást a 30 napos mozgóátlag fölé 163,7-hez helyezzük. Így a hozam-kockázat arány meghaladja a 2:1 arányszámot.

Forrás: Bloomberg, Erste

Nagyot változik a jegybankok mentalitása

Eddig két tényező tartotta rendkívül alacsonyan a kötvénypiaci hozamokat. Egyrészt az alacsony infláció, melyben igazán jelentős változás továbbra sem történt, bár már Európában is elkezdett pislákolni a fény az alagút végén. A másik tényező pedig a jegybankok rendkívül laza monetáris politikája. A 0% környéki kamatok és az eszközvásárlási programok. Most pedig 4 meghatározó jegybanknál is felmerült, hogy a szigorítás útjára lépnének, bár ez a kifejezés mást és mást jelent az egyes esetekben.

1. A Fed tart a folyamatban legelöl. Náluk már a kommunikációval azzal kezdték el felkészíteni a piaci szereplőket, hogy a 4500 milliárd dolláros mérlegfőösszeget fokozatosan elkezdhetik leépíteni.
2. Az EKB részéről meglehetősen zavaros a kommunikáció, ami olykor heves piaci reakciókat is kivált. A piac mindenesetre, már várja, hogy elkezdődjön az eszközvásárlási program kivezetése. Erre utaló kijelentéseket olykor Mario Draghi is tesz. Vagyis az EKB mérlegfőösszege még mindig növekedne, de már lassuló ütemben.
3. Az EKB-hoz hasonló cipőben jár a BoJ is. Bár hivatalos kommunikáció még nem jelent meg az évi 80 ezer milliárd jen összegű eszközvásárlási program szűkítéséről. Azonban gyakorlatban a jegybank ennél kisebb összegű vásárlásokat hajt csak végre, így effektíve ez jegybanki program „csak” évi 60 ezer jent jelent. Valószínűleg hamarosan a kommunikáció is ennek megfelelően fog változni.
4. A globálisan meghatározó nagy jegybankok közül legnehezebb helyzetben a brit jegybank, a BoE van. Számukra a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatot jelent, ami beszűkíti a jegybank mozgásterét. Ezért is volt váratlan, hogy a brit jegybank kormányzója a héten felvetette, hogy a jegybank szigorítana a monetáris politika egyes elemein. A BoE egyelőre a tőkemegfélési szabályok szigorításán keresztül próbálja hűteni a felpörgő lakossági hitelezést és egyben felkészülni a Brexittel kapcsolatos kockázatokra.

Szigorítani szigorítás nélkül?

Elsőre ellentmondásosnak tűnik Mario Draghi azon kijelentése, hogy úgy vágná vissza a jegybanki stimulust, hogy közben a pénzügyi kondíciók ne változzanak. Pedig nincs benne ellenmondás, az EKB elnöke mindössze arra utal, hogy egy javuló gazdasági környezetben változatlan monetáris kondíciók mellett is valójában javulnak a pénzügyi kondíciók, mert például a bankok hitelezési aktivitása növekszik, így a forgalomban lévő pénzmennyiség is emelkedik. Vagyis Draghi olyan mértékben venné vissza a stimulust, amilyen mértékben a bankok hitelezési aktivitása javulna. Így érné el, hogy csökkenő stimulus, monetáris szigorítás ellenére is a reálgazdasági szereplők számára meghatározó pénzügyi kondíciók ne szigorodjanak.

Meglepően magas lett a német infláció

A várttal ellentétben nem fékeződött tovább a német infláció. Bár a piac arra számított, hogy az alacsony olajár miatt 1,4%-ra lassul májusban az infláció végül 1,6%-ra emelkedett. Önmagában az 1,6%-os infláció nem tűnik magasnak, de a mostani környezetben még ez is jónak számít. Így némi mozgástérhez juthat az európai jegybank a szigorítást illetően.

Forrás: Bloomberg, Erste