Fordulat küszöbén áll a forint

December közepétől kezdve január elejéig egy meredeken csökkenő trendcsatorna határozta meg az EURHUF árfolyampályáját, amiből január elején az árfolyamnak sikerült kioldalaznia.

Azonban az igazi áttörésre az elmúlt napokig várni kellett. Ekkor ugyanis az árfolyam érintette a hosszú távú trendvonalat és mostanra onnan pattant fel az árfolyam. A felpattanás során a 200 napos mozgóátlagot is sikerült áttörnie az árfolyamnak.

Az árfolyam fordulatával egyidejűleg az MACD indikátoron is kialakult a vételi jelzés, megerősítve a trendvonalról bekövetkező fordulatot.

Hétfőn egészen a 310,5-nél húzódó ellenállásig felszúrt az árfolyam, azonban arról egyelőre lefordult a kurzus.

 

Forrás: Bloomberg, Erste

A 20 és a 200 napos mozgóátlag nagyon szűk támaszt jelent 309,2-es árfolyamnál, helyette az emelkedő trendvonal jelentette erősebb támaszszinthez, 307,9-hez javasoljuk elhelyezni a veszteséglimitáló stop-loss megbízást.

Ellenállások 310,5-nél és 315,1-nél is húzódnak. Kiszállási pontunkat a távolabbi ellenállás alá, 314,9-hez javasoljuk elhelyezni.

Az MNB csak lazít és lazít

A Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart laza monetáris politikája mellett, amit az alacsony kamatszintek miatt egyre inkább a nem-konvencionális eszközök határoznak meg. Ezek végső hatásukat tekintve ugyanúgy a hozamok csökkentését célozzák, az utóbbi időben inkább már csak a hozamgörbe hosszú oldalára hatnak.

 

Forrás: Bloomberg, Erste

Bár az MNB célja a hosszú hozamok letolása, ennek során azonban egyre több olyan pozíciót vesz fel a jegybank, amiből kamatemelés esetén vesztesége keletkezne.

Az elmúlt időszak eszközei közül ilyen program az úgynevezett MIRS, ami egy feltétel nélküli kamatcsere ügylet, illetve a jelzáloglevél vásárlási program is. Mindkét program közös vonása, hogy az MNB vállalja át a kamatkockázatot a piaci szereplőktől.

Az MNB erőteljes pozícióvállalásával megnőtt annak a kockázata, hogy a jegybank túl sokáig tartja túl alacsonyan a kamatokat.

Míg a magyar jegybank még mindig lazító intézkedéseket hajt végre, addig a régiónkban már több országban is készülnek, vagy már el is kezdték a kamatemeléseket. A sort Csehország kezdte, ahol tavaly 2 lépésben 5 bázispontról 50 bázispontra emelték az alapkamatot.

Románia idén év elején emelte 25 bázisponttal 2%-ra az alapkamatot és ezzel a vártnál korábban elkezdődött a román kamatemelési ciklus. Előrejelzésünk szerint idén 3 újabb, egyenként 25 bázispontos kamatemelésről dönthetnek még, így az irányadó kamat év végére 2,75%-ra emelkedhet Romániában.

Lengyelországban még nem kezdődött el a kamatemelés, viszont a hangvétel már eltolódott, ezzel elkezdték a piacot felkészíteni egy közelgő kamatemelésre.

Annak hatására, hogy az MNB kitart laza monetáris politikája mellett, miközben a régió többi jegybankja szigorít, csökken a forint kamatprémiuma a többi devizával szemben. Így egyrészt olcsóbb forint elleni spekulációt tesz lehetővé, másrészt a spekulatív tőke megindulhat a magasabb kamatot biztosító eszközök irányába.

A külkereskedelmi mérleg most még havi 700 millió eurós többletet mutat, de ez gyorsan romolhat az import felfutásával. Ez a többlet pedig természetes keresletet támaszt a forint iránt. Amennyiben a többlet csökkenésnek indulna, melyre utaló jelek mintha lassan már kezdenének megjelenni, akkor ez a forint kereslet is csökkenne, ami minden egyéb változatlansága mellett (ceteris paribus) a forint gyengülését eredményezné.

Az átlagbérek 2017 januárja és novembere között 13%-kal növekedtek, melynek pozitív hatása van a kiskereskedelemre is, még akkor is, ha a statisztikai bérnövekedés részben a fehéredésnek tulajdonítható, ami az import növekedésében csapódhat le, ami negatívan hatna a külkereskedelmi mérleg többletére.

 

Külkereskedelmi többlet; Forrás: Bloomberg, Erste