Hogyan alakulhat az USA és Kína közötti viszony?

Donald Trump tegnap aláírt elnöki rendeletében 50-60 milliárd dollárnyi kínai importra helyezett büntetővámot kilátásba, ez a 2017-es kínai import nagyjából 10%-a A pontos termékek köre és az importvám mértéke 15 nap múlva láthat napvilágot, majd ezt követően további 30 nap áll az USA és Kína, valamint az importvámban érintett vállalatok rendelkezésére, hogy tárgyaljanak egymással. Ezt az USA válaszlépésként szánta arra, hogy a Kereskedelmi Hivatal által végzett vizsgálat szerint, a kínai cégek ellopják az ott befektető amerikai cégek szellemi tulajdonait. Az USA importvámja főként technológiai termékekre vonatkozhat. 

Kína a bejelentést követően 3 milliárd dollár értékű amerikai importra helyezett büntetővámot kilátásba. Ez többek között az amerikai acél-, sertés- és borexportot érintik, ezzel a részvénypiacokat jórészt érintetlenül hagyva. Ez azonban még a Trump által korábban bejelentett és ma életbelépő acél- és alumínium-behozatalra vonatkozó importvámra adott választ képezi. Így a válaszlépés a mostani 60 milliárd dollár körüli importvámra még várat magára, amiben Kína valószínűleg továbbra is a szemet-szemért elvet követi, azaz hasonló mértékű válaszlépést jelenthet be.

2017-ben az USA 130 milliárd dollárnyi árut exportált Kínába, ami a főbb kategóriák szerint az alábbi módon oszlik meg:

Forrás: Financial Times

Noha az első helyen a légiközlekedés áll, mégis a 4. helyen lévő félvezetőszektorral érdemes kezdeni. A szektor esetében találhatók a legnagyobb kínai kitettségű cégek, így az utóbbi idők szárnyalását követően elképzelhető, hogy egy kínai válaszlépés komoly profitrealizáláshoz vezetne a szektorban. A Micron Technology esetében az árbevétel 50%-a Kínából jött 2017-ben, az Intel esetében ez 23%, az Nvidianál 20%, a Qualcommnál 65% volt. A legtöbb félvezetőgyártó esetében általánosságban elmondható, hogy Kína kiemelten fontos, ha nem a legfontosabb piac.

Ezen a ponton az Apple-t is érdemes megemlíteni, miután árbevételük 20%-a tavaly Kínából származott. Az ő esetükben azonban elképzelhető, hogy Kína eltekintene a vámoktól, ugyanis a vállalatnak rengeteg kínai beszállítója van, akik így közvetetten hátrányt szenvednének egy esetleges importvámból.

Az összes import szempontjából az első helyen a légiközlekedés áll 16 milliárd dollárnyi exporttal, ez főként a Boeinget érintheti kedvezőtlenül. A 2017-es árbevétel 13%-a származott Kínából.

A harmadik helyen a személyautók állnak, ami a General Motorsnak, a Fordnak, és a Teslának jelenthet gondot. Fontos azonban hozzátenni, hogy ezek az autógyárak Kínában ottani cégekkel léptek partnerségre a szabályoknak megfelelően, így nem egyértelmű, hogy mekkora mértékben tudná Kína őket az importvámokkal sújtani. Amennyiben igen, az a General Motorsnak fájhat különösen, ugyanis Kína a legnagyobb piaca az eladott gépkocsik darabszámát tekintve, kifejezetten kedvező növekedési kilátásokkal, autóinak több mint 40%-a Kínában kerül eladásra. Igaz a marzsok itt egyelőre jelentősen kisebbek, a teljes Amerikán kívüli üzemi eredmény alig több mint 10%-ot tesz ki.

A Tesla esetében is érzékeny pont Kína, ugyanis az ország vezető szerepet játszik az elektromos autók térnyerésében, így kiemelkedően fontos piac a cég számára. A 2017-es árbevétel közel 20%-át adta a kínai piac, messze a legdinamikusabb növekedési ütemmel. Fontos azonban hozzátenni, hogy a Tesla egyelőre azzal küzd, hogy kielégítse az erős keresletet az autói iránt és ez az igazi szűk keresztmetszet nekik és nem egy esetleges importvám, ami valószínűleg ha bevezetésre is kerül nem fog hosszú évekig eltartani.

A Ford már egy jó ideje gyengélkedik a kínai piacon és arányaiban is kis részt tesz ki értékesítéseikből a kínai piac, így ők kevésbé vannak kitéve az importvámok kockázatának.

Az ipari gépek esetében a mezőgazdasági gépek gyártója, a Deere jelezte már aggodalmait az esetleges kínai megtorlás miatt. Éves jelentésükben csupán azt közlik, hogy árbevételük mekkora része származott USA-n és Kanadán kívülről, ennek mértéke 38% volt.

A Caterpillar esetében is kiemelten fontos piac Kína, árbevételük 22%-a származott tavaly Ázsiából, aminek feltehetőleg döntő része Kínából jött.

Végül a Nike-t is érdemes megemlíteni, akinek a teljes bevételének 15%-a származott tavaly Kínából, és az ázsiai ország a legdinamikusabb ütemben bővülő piaca. Egy esetleges válaszlépésnek ők is könnyen áldozatai lehetnének.

Mi lehet a forgatókönyv ezután?

Kína az acél- és alumínium-behozatalra vonatkozó importvámra akkor lépett hivatalosan, amelyik nap az ténylegesen életbe is lépett, azaz a mai napon. Amennyiben hasonlóan tesz a tegnap bejelentett importvámok esetében ez 45 nap múlva (15 nap + 30 nap) történhet meg, ha a két fél tárgyalásai kudarcot vallanának. Így egy elég hosszú bizonytalansági periódus állhat előttünk, ami közben a tárgyalások felől érkező híreket lehet érdemes figyelni. Trump eddigi lépéseit tekintve, az volt tapasztalható, hogy egy kezdeti radikális lépés után, amit arra használ, hogy jobb alkupozícióba kerüljön jellemzően megenyhül (ld. például acél és alumínium importvámok), így ebben az esetben is ez lehet a valószínűbb végkifejlet. Ez persze nem zárja ki azt, hogy Kína technológiai terjeszkedését ne korlátoznák szigorúbban az USA-ban, azonban egy elhúzódó kereskedelmi háborút minden bizonnyal egyik fél sem szeretne felvállalni.