Az OPEC döntés előtt teljes a bizonytalanság – maga a megegyezés is kérdéses
A holnapi OPEC-nem-OPEC találkozó várható kimenetele a Bloomberg szerint napi 300-600 ezer hordós kvótaemelés a két csoportra együttesen vonatkoztatva. Ha nem sikerül megegyezni és marad a mostani termelési szint, azt várhatóan a piac olajáremelkedéssel reagálja le, ennél nagyobb volumen esetén (az oroszok 1,5 millió hordóra beszélnek) pedig áresés következhet be.
A kérdés nem is igazából ez, hanem az, hogy ténylegesen ki mennyi többletolajat juttathat ki a piacra. Az oroszok a korábbi beruházások miatt, főleg a Rosneftnek (+100k bpd) és a Gazpromneftnek (+34k bpd) köszönhetően fél éven belül napi 300 ezer hordóval emelhetik az olajbányászatot. A kelet-szibériai Trebs és Titov mező zöldmezős fejlesztése most fejeződött be. Az oroszok már most is mintegy 143 ezer hordóval a megállapodott szint felett termelnek, legalább is ezt mutatta a legutóbbi májusi adat, ami 11,05 millió hordó volt naponta.
Szaúd-Arábia a hírek szerint legalább 2,5 millió hordó napi kapacitástöbblettel rendelkezik a mostani 10 millió hordós szint felett, bár ezt egyes elemzők, például a Goldman Sachs ezt vitatja és csak 1,3 millió hordó tartalékot becsül. A szaúdiak is jelezték, hogy növelnék a termelésüket, ami sokat szerint reakció Trump elnök twitter üzenetére, amiben többlettermelést követelt a kartelltől.
Fontos azonban kiemelni, hogy rajtuk kívül alig van ország az OPEC-en belül, akiknek vannak tartalékaik. A becslések szerint csak Kuvait, az Egyesült Arab Emírátusok és Irak tudná az OPEC tagok közül növelni most a termelését maximum összesesen napi 5-600 ezer hordóval. Az előbbi két tagállam ezért is támogatja a termelés fokozását, míg a síita befolyás alatt álló iraki kormány vonakodik a lépéstől, mivel inkább az iráni vonalat képviseli. Ha Irakot kivesszük alig 250-300 ezer hordó kapacitástartalék marad az OPEC-en belül Szaúd-Arábián kívül.
Szabad OPEC és orosz olajtermelési kapacitások (ezer hordó/nap)
Forrás: IEA, Citi becslés.
Az OPEC esetében ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy Venezuela és Angola várhatóan várhatóan csökkenti a termelését, az előbbi esetében akár a mostani 1,45 millió hordó/nap szintről egészen 1 millió hordóig eshet kihozatal az év végéig. A lázadók és a kormány közti konfliktus miatt Líbiában is 400 ezer hordó/nap termelés esett ki a napokban, ennek a visszatérése is bizonytalan.
A találkozót erősen befolyásolja a politika, egyes megfigyelők szerint a mostani a legátpolitizáltabb ülés az elmúlt 10 évben. Irán szemére vetette Szaúd-Arábiának, hogy az OPEC nem része az USA Energiaügyi Minisztériumának arra vádra célozva, hogy Trump elnök kérésének megfelelően akarnak a szaúdiak emelni a kvótákon. A pletykák szerint az USA megegyeztett Szaúd-Arábiával, hogy az Irán elleni szankciók miatt kieső termelést pótolja a szunnita ország, hogy az olajár ne emelkedjen hirtelen. Venezuela is amerikai érdekek előtérbe kerülését látja a lépésben. Ez a két ország már most is kapacitásai maximumán termel, ráadásul a belpolitikai helyzet és az USA szankciói miatt mind a venezuelai, mind az iráni termelés esni fog, így ők semmit sem nyernek a kvóták emeléséből. Sőt ha csökkenő olajár alakul ki, akkor a bevételük még az áresés miatt is zuhanni fog.
Venezuela olajtermelés (millió hordó/nap)
Forrás: Jodi (2018. június 7-i adatok alapján)
Ez az éles hangvétel felveti a lehetőségét, hogy végül nem is lesz megegyezés az OPEC-en belül. A 2016. novemberi megállapodás sikere azonban ösztönözheti a feleket arra, hogy valamiféle kompromisszumot kössenek és ezt az egységet kommunikálják a világ felé. Bármi is történik azonban, jó eséllyel egy 300-600 ezer hordós napi termelésnövekedés fog bekövetkezni Oroszország és Szaúd-Arábia felől az év végéig, ami ellensúlyozza a hasonló nagyságú olajtermelés csökkenést Venezuela és Irán felől. A piaci kínálat ezért véleményem szerint összességében nem fog változni – az OPEC továbbra is 32 millió hordó körül fog termelni a következő félévben.
OPEC termelési mennyisége 2013 januárjától (ezer hordó/nap)
Forrás: Bloomberg