BUDAPEST ALAPKEZELŐ ZRT. - BUDAPEST
BUDAPEST
CIB
ERSTE
GENERALI

2017. Május

Szinte sosem (vagy most azonnal)

Bill Gates idei nyárra ajánlott könyvlistáján is szerepel Yuval Noah Harari új (már magyarul is megjelent) könyve, a Homo Deus. A könyv rendkívül sok témát feszeget, melyek közül mindössze egy felvetéssel foglalkoznék most – nem meglepő módon, annak befektetési áthallásai miatt. Harari ezen gondolatát egy cikkében így foglalja össze: „Az ősi időkben a hatalmat az információhoz való hozzáférés jelentette. Ma az ad hatalmat, ha tudjuk, milyen információkat hagyjunk figyelmen kívül.”

Pár évtizeddel ezelőtt Warren Buffett abban is versenyelőnyt látott, ha a helyi omahai újságterjesztővel kötött megállapodása miatt a másnap reggeli Wall Street Journalt ő már az éjszaka során, pár órával a többiek előtt kezébe vehette. Ezekben az időkben a hatalmat még valóban az információhoz való hozzáférés jelentette. Az elmúlt 50 évben azonban minden a feje tetejére állt. A tőzsdei részvények forgalma 1500-szorosára nőtt, a II. világháború után a piaci kereskedés több mint 90%-át adó amatőr kisbefektetők pedig jelentőségüket tekintve marginalizálódtak. Ma a világon több mint 300 ezer Bloomberg terminál zúdítja befektetők millióira a híreket a nap 24 órájában, a piaci félreárazásokat pedig algoritmusok tízezrei keresik.

Régen minden más volt – a piacok a hatékonyság és a verseny szempontjából teljesen más fejlettségi szakaszban jártak. Anno keresni kellett az információt – pénzt keresni is így lehetett. Ma már a megtakarítókra zúduló információk nagy része inkább csak zaj vagy félrevezető hír. Ezeket pedig nem keresni, hanem kerülni kell. Akik befektetésekkel foglalkoznak, pontosan tudják: a piacok önmagukban is elég komoly érzelmi hullámvölgyeket tudnak okozni. Nem kell, hogy ezt megfejeljük azzal, hogy az ennek a zajtengernek minden egyes rezdülésére reagálni próbálnánk.

A mai világ befektetői eszköztárának így elengedhetetlen kelléke egy olyan „belső szűrő”, amivel képesek vagyunk eldönteni három fontos kérdést. 1. Milyen forrásokat olvasunk? 2. Kiknek a véleményére adunk? 3. Milyen piaci eseményekre reagálunk? Az arany középutat megtalálni persze nehéz, hiszen míg az első kérdés kapcsán hajlok a „minél többfélét, annál jobb” elve felé, a harmadik kérdés kapcsán szinte biztos, hogy a kevesebb több.

Ha azt kérdezik tőlem, hogy hány jó cikket olvastam az elmúlt egy hónapban, szinte biztos, hogy több tucatot meg tudnék nevezni. Ha az lenne a kérdés, hogy hány piaci szereplő véleményére adok, még mindig kétszámjegyű lenne a válasz. Ha ugyanakkor arra a kérdésre felelnék, hogy hány olyan piaci esemény történt az elmúlt egy hónapban, amely egy egyébként jól összeállított, hosszabb távra optimalizált portfólió megváltoztatását tenné szükségesség, a válaszom ez lenne: egy sem. És nem csak most ez a helyzet, hanem az idő nagy részében. Zaj mindig van, fontos hír csak ritkán.

Vagy másképp megfogalmazva, ha az a kérdés, hogy milyen helyzetekben érdemes átalakítani a portfóliónkat, akkor azt tudom mondani: ha jól van összerakva, akkor szinte sosem. Ha rosszul, akkor persze azonnal.

Mindezek alapján a kimondottan hosszabb távú megtakarítók szempontjait szem előtt tartó modell portfólióm összetételén ebben a hónapban nem változtatok.



 

Kérjük, olvassa el a jogi nyilatkozatot!