Befektetési szótár

Az azonos típusú, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége, azonos ISIN kód mellett.

A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás (olyan, mint egy bankszámla, csak pénz helyett értékpapírokkal).

A befektetési jegyekkel kapcsolatos értékpapírmozgások nyilvántartására szolgáló, a dematerializált értékpapírokról és a hozzájuk kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonosa (befektető/ügyfél) számára vezetett nyilvántartás, amit a bank (értékpapírszámla-vezető) kezel.

Értékpapírok áthelyezése az egyik értékpapírszámláról egy másikra.

A befektetések diverzifikációja során a befektetésnek az eltérő kockázatot jelentő befektetési eszközök közötti (kötvények, részvények stb.) megosztása, az egyes befektetési eszközök arányának meghatározása.

A bruttó fedezeti összeg, osztva a nettó árbevétellel.

Nettó árbevétel, mínusz közvetlen költségek.

A fedezeti ügylet olyan határidős ügylet, amellyel a befektetési alapkezelő az alap portfóliójában lévő eszköz kockázatát védi ki. Ez lehet például a nemzetközi alapoknál felmerülő devizakockázat, ami az adott devizában kibocsátott eszközök (például részvények) árfolyamértékével megegyező értékű deviza előre rögzített áron történő határidős eladásával védhető ki.

A tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni.

Az MNB felügyeleti szerve, fő tevékenységi körei: szabályozás, engedélyezés és intézményfelügyelet, piacfelügyelet. Bővebben: https://www.mnb.hu/felugyelet

Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a PSZÁF-nak fizet, és amely a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így a befektetőt közvetlenül nem terheli, de az alap hozamára költségoldalról természetesen hatással van.

Költségvetési politika. Az állam, az adók, a kiadások (elsősorban beruházások) révén, és a deficit alakításával befolyásolhatja a gazdaságot.

Az értékpapír kamatfizetésének mértékét a kibocsátáskor rögzítik.

A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a befektetési jegyek - forgalmazásának módja. A folyamatos forgalmazás során az értékpapír alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egyenlő névértékű értékpapír testesíti meg.

Minden forgalmazási hely hivatalos nyitva tartási idején belül a befektetési jegyek forgalmazására forgalmazási helyenként megállapított nyitvatartási idő.

A befektetési alapok forgalmazása esetén a forgalmazó által befektetési jegyek adás-vétele során felszámított ügyleti díj.

A Nettó Eszközérték Megállapítási Időpontjától a következő Nettó eszközérték megállapítási időpontjáig tartó időszak.

A forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról.

Valamely országban megtermelt javak és szolgáltatások összessége (más néven az össz- vagy aggregált kereslet), függetlenül attól, hogy a javak előállítója egyébként mely ország illetőségébe tartozik.

Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.

Az azonos kockázatú, de különböző lejáratú hitelpapírok hozamát (belső megtérülési rátáit) mutató görbe.

Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, MAX) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az alap lényege, hogy az összetétel egyezősége miatt az indexalap bruttó hozama együtt mozog a mintaként vett index hozamával, így a befektetők hozamvárakozásuk kialakításánál egy meghatározott piac átlagos várható teljesítményét tarthatják szem előtt.

Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalati és lakossági szektor megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőiként tartjuk számon őket. Az intézményi befektetők csoportjába a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, biztosító részvénytársaság, önkéntes- és magánnyugdíjpénztár, Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

A kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett pénzbetét.

Nyilvános módon létrehozott befektetési alapok indulásakor ún. jegyzési eljárást kell lefolytatni. A jegyzési periódus alatt a befektetők az alap rendelkezésére bocsátják a törvény által előírt minimális induló saját tőkét. Ha a jegyzés meghiúsul, a befektetők (kamat nélkül) visszakapják a pénzüket.

Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.

A kamat a pénz ára, amelyet a pénz használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonos helyett ő hasznosítja.

Központi Elszámolóház és Értéktár Rt, a brókercégek pénz és értékpapírszámláit vezeti (multilaterális nettósítás elvén). Elszámolási idő tőzsdei üzletkötéseknél: részvényeknek öt nap (T+5), állampapíroknak két nap (T+2). Az Épt. (1996. évi CXI.) tizedik részének szabályai alapján működő elszámolóház.

A befektetési alapkezelő egy alap indításakor kibocsátási tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kibocsátási tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.

Az állam rövid távú (3, 6, és 12 hónapos futamidő) finanszírozására kibocsátott értékpapír, két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. Az utóbbi kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési forrás.

A Magyar Tőkepiac és annak elektronikus oldala.

A portfólió eszközeinek őrzéséért a letétkezelőnek fizetendő díj. A letétkezelői díjak jellemzően eszköz- alapú és tranzakció-alapú részből állnak össze. A teljes letétkezelői díj tartalmazhat továbbá szolgáltatásokért felszámított díjakat, beleértve a számviteli, értékpapírkölcsönzési vagy teljesítményszámítási szolgáltatásokat. A tranzakciónként számolt letétkezelői díjakat a letétkezelői díjakba kellene beszámítani és nem a kereskedési költségekbe.

A letétkezelő - a befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet - végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését, a nettó eszközérték meghatározását és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét.

Olyan értékpapír, amely a piacon kellő forgalommal bír, igény esetén könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül eladható.

Annál likvidebb egy piac, minél rövidebb idő alatt végrehajthatók az ügyletek (mindig van vevő és eladó), minél folytonosabb az áralakulás (nincsenek szélsőséges elmozdulások), és végül minél kisebbek a tranzakciós költségek. Részvényekre bontva is hasonlót kapnánk a likvidítás definíciójára. Budapest egyik leglikvidebb papírja általában a Matáv. Nem likvid pl. a Rizikofactory, Primagáz stb.

A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs, az alap kezelőjének azonban a kezelési szabályzatban meg kell jelölnie, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.

A MAX index értékindex, amelynek "kosarában" az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású Magyar Államkötvények találhatók. Az index a kosarában található egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.

A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composit index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató.

Ezek az adatok a naponta kiszámított MAX index értékeket jelentik. A MAX index értékek tehát visszamenőlegesen is, bármely napra (1996.12.31-ig visszamenően) visszakereshetőek.

A nemzeti számlák rendszerében számított adat, a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből a fogyasztás finanszírozása után fennmaradó összeg. Ez fejezi ki azt a jövedelmet, amelyet a háztartás felhalmozásra (állóeszköz, készlet) és pénzügyi eszközök (bankbetét, értékpapír stb.) beszerzésére fordíthat.

Mind a befektetők egyedi értékpapír adásvételeinél, mind a befektetési alapoknál érvényesül az az elv, hogy amennyiben egy befektetés nem ér el egy bizonyos minimális tőkenagyságot, a befektetéshez kapcsolódó költségek annyival csökkentik a befektetés hozamát, hogy az elveszíti a versenyképességét.

Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja.

A gazdaság pénzügyi szabályozása, főszerepben a jegybankkal. Monetáris politika főbb területei a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb, és az árfolyam-szabályozás. Eszközei jellemzően: a nyíltpiaci műveletek (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamat és a kötelező banki tartalékráta megváltoztatása.

Azon Naptári nap, amelyen a Forgalmazó nyitva tart.

Közép-Európai időzóna, 0-24 óra

A kötvény árfolyama, megtisztítva a felhalmozódott kamattól. Amennyiben a névleges kamatláb kisebb, mint a piaci, akkor a nettó árfolyam alulról, ha nagyobb, akkor felülről közelít a névértékhez (lejáratkor megegyeznek).

A befektetési alapok vagyona, csökkentve a kötelezettségeik értékével.

A bruttó hozam a befektetés-kezelői díjakkal csökkentve.

Az az érték, ami rá van írva a részvényre. A tulajdonosi jogok elosztásának alapja. A névérték alapján számolják az osztalékot, lehet közgyűlésen szavazni, és esetleg végelszámoláskor (felszámoláskor) pénzhez jutni.

Az értékpapírok azon formája, amelynek érvényesítéséhez a birtokosnak hitelt érdemlően (személyi igazolvány) igazolnia kell magát. Mostanában ez a domináns forma az értékpapírpiacon.